A baloldali belháború újabb fejezetét hozta a debreceni idõközi választás. A 6-os körzetben vasárnap voksolnak, és szemben a szentendrei választással, most gyakorlatilag az összes mérhetõ támogatottsággal rendelkezõ párt rajthoz áll. Az MSZP és a DK azon veszett össze, hogy kinek kellett volna visszalépnie, és ki tehet arról, hogy a két párt nem indul közösen. A Gyurcsány-párt abban bízik, hogy megelõzheti az MSZP-t, így egy leendõ összefogási tárgyaláson kedvezõbb pozícióból diktálhatnának. Az ellenzéki megosztottság a Fidesznek kedvezhet abban a városban, ahol legutoljára 1998-ban tudott az MSZP egy körzetet megnyerni. A baloldali ellenzéken belüli belháborúnak az egyik újabb fejezete lett egy debreceni idõközi önkormányzati választás. A város 6-os körzetében egy fideszes képviselõ halála miatt kell új voksolást tartani. A Hajdú-Bihar megyei székhelyen a választás kimenetele az erõviszonyokat nem befolyásolja, mivel 2014-ben az összes választókerületben a kormánypártok nyertek. A Fidesz helyi fölényét jól mutatja, hogy az MSZP utoljára 1998-ban tudott egy egyéni körzetet megnyerni Debrecenben az önkormányzati választáson. A mostani voksolás egyik érdekessége, hogy gyakorlatilag az összes mérhetõ támogatottsággal rendelkezõ ellenzéki párt önállóan indul. Így ringbe száll az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az Együtt és a Munkáspárt is. A voksolás tehát egyfajta erõfelmérõ is lehet a baloldali erõk között, így aki a legjobban szerepel, az lehet az erõnyerõ a késõbbi egyeztetések során. A baloldali külön indulás azonban nem várt feszültségeket okozott. Az MSZP szerint Gyurcsány Ferenc és pártja csak "színpadi beszédekben" hangoztatja az ellenzék együttmûködését, de a gyakorlatban jelenleg ennek az ellenkezõjét látják. A szocialisták szerint pártjuk, ahogy Zuglóban, a józsefvárosi idõközi önkormányzati választáson is közös jelöltben gondolkodott, de az errõl szóló megállapodást "egy nap alatt felmondta" a DK országos elnöksége. Most az MSZP azt javasolta, hogy a debreceni idõközi választáson egy közös jelölt legyen, akár azon az áron is, hogy visszalépteti a saját jelöltjét. Erre a DK "semmilyen érdemi választ nem adott". A DK szerint ebben a választókerületben még soha nem nyert baloldali jelölt, 3 évvel ezelõtt a Fidesz 57 százalékot kapott, a DK 10-et, az MSZP 7-et. Ez tehát olyan választókerület - mint amilyennel fogunk találkozni az országgyûlési választásokon is - amely a baloldal szempontjából nem nyerhetõ, ezért 27 ilyen helyen majd akkor is egymással szemben fognak indulni. A DK szerint ezek a helyek a felkészülés szakaszában erõpróbát jelentenek, megmérik, hogy mennyi az MSZP, és mennyi a DK támogatottsága. Most, amikor minden jel szerint nagyobb támogatásra számíthat a DK, mint az MSZP, hirtelen összefogást akartok, ne futamodjatok meg, ne lépjetek vissza - írta a Gyurcsány-párt. A körzet politikai erõviszonyait tekintve teljesen érthetõ, hogy a DK most képes lehet arra, hogy az országos közvélemény-kutatásokkal szemben lényegesen jobb eredményt érjen el, mint az MSZP. Mint korábban láttuk a 2014-es önkormányzati választáson, a Gyurcsány-párt három százalékponttal elõzte meg a szocialistákat. A három évvel ezelõtti európai parlamenti választáson azonban csak fél százalékpontot tudtak ráverni az MSZP-re. Vasárnap eldõl, hogy a DK meg tudja-e ismételni korábbi eredményeit, vagy pedig az MSZP fog-e elõzni. De mi a helyzet a többi párttal? A Fidesz-KDNP-nek az elõzõ választások alapján stabil támogatottsága van a körzetben. Türk László, a kormánypártok jelöltje a kampányban 1400 aláírást gyûjtött, és az is neki kedvez, hogy az ellenzék nem indul egységesen. Az Együtt és az LMP számára abból a szempontból fontos a voksolás, hogy sikerül-e az ötszázalékos küszöböt megugorniuk. A körzet korábbi eredményei alapján erre az LMP-nek vagy nagyobb esélye, de a 2014-es EP-választáson az Együtt is majdnem elérte a bûvös küszöböt.