Salamon Károly, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a nem életbiztosítások terén az egy fõre jutó díjbevétel 2000-ben 73, 2005-ben pedig 186 dollár volt, s 2010-ben várhatóan eléri a 364 dollárt. Ugyanezek az adatok az életbiztosításoknál: 63, 148 és 350 dollár. Vagyis a biztosítási piac fejlõdése eddig is, és várhatóan ezután is meghaladja a GDP növekedését.

Ennek indokaként az elõadó azt említette, hogy a magánszemélyek egy bizonyos jövedelem elérése, a vállalkozások pedig jelentõsebb vagyonfelhalmozás után kötnek biztosításokat. Egy felmérésre utalva elmondta, hogy a magyar biztosítók ügyfeleinek 27 százaléka választ tudatosan élet- és 17 százaléka nem életbiztosítást, de ez az arány folyamatosan növekszik.

Jogszabályi változtatások

A biztosítók mûködését jelentõs mértékben érinti majd a várhatóan 2010-ben hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv (Ptk.) - mondta Popper Klára, az Aegon Magyarország Biztosító ügyvédje. Felhívta a figyelmet arra, hogy a várható új szabályok szerint a járadékot a biztosítóknak évente kétszer meg kell emelniük az MNB hivatalos inflációs indexével.

Jelenleg mindig az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak, akkor is, ha a biztosító blanketta szerzõdését írja alá. A jövõben ilyenkor a biztosító teszi majd az ajánlatot az ügyfélnek. Az elõadó elmondta még, hogy a tervezett szabályok szerint a biztosítás idõtartama alatt akárhányszor késedelembe esik az ügyfél, 30 napos határidõvel fel kell szólítani a díj megfizetésére. Nem lehet majd felmondási oknak tekinteni mondjuk az ötödik késedelmet.

Többségben az állami nyugdíj

Eric Fischer, az Európai Biztosítók Szövetsége (CEA) igazgatója, azt emelte ki, hogy a biztosítási piacon az EU-ban jelentõs változásokat hoz a technológiai fejlõdés. Szerinte jól mutatja ezt, hogy például a biztonságosabb autók kisebb biztosítási kifizetéssel járnak, és hasonlóan megtakarítás származik a jobb orvosi technológia alkalmazásából is.

A jobb orvosi ellátás miatt ugyanakkor tovább élnek az emberek, vagyis nõnek a nyugdíjakra fordított kiadások. Az EU-ban erre ezer milliárd eurót fordítanak évente. Ennek 69 százaléka származik – a többségében felosztó-kirovó rendszerû – állami pénztárakból, 13 százaléka a magánpénztáraktól, 18 százaléka pedig az üzleti biztosítóktól.