Az angol kórházak legtöbb ápolónõje fekete bõrû vagy a Fülöp-szigetekrõl érkezett, ahol ezreket készítenek fel angliai munkára. Néha-néha feltûnik a színesek között egy-egy bolgár vagy lengyel, de a magyar nõvér ritkaság, bár statisztikai adat nincs a számukról. Számos magyar újonnan jött túl nagy feladatnak látja, hogy be kell illeszkedni a más kultúrájú afrikai és ázsiai nõvérek közé. A képzett magyar ápolónõk Angliában nem nagyon keresik a kórházi munkát, inkább idõs, beteg magyar emigránsok mellett próbálnak elhelyezkedni, lehetõleg bentlakással. A nõvérek fizetését több kategóriában határozza meg a szabályzat. A legalacsonyabb sávban is megkeresik az évi húszezer fontot, ami körülbelül hat és fél millió forint. Ez megfelelõnek hangzik, de Angliában költséges az élet, különösen Londonban, a világ harmadik legdrágább városában. Ezt figyelembe véve, az itt dolgozók úgynevezett "London-pótlék-ot kapnak, de ha nincs olcsó nõvérszállás, az albérlet elviheti a fizetés nagy részét. A specializált képesítésû ápolónõk fizetése magasabb, például keresettek a sebészeti altatónõvérek. Általában ügynökségeken keresztül helyezkednek el a jelentkezõk, akikkel rendszerint egy évre szóló szerzõdést kötnek. A követelmények magasak, a jó angol nyelvtudáson túlmenõen is. Ismerni kell például az angol gyógyszereket és azok hatását.

A 65 szakmát felölelõ vizsgálat összesített eredményei szerint: a szakmunkások jövedelemátlaga - az érettségizettek esetében 152 ezer forint, az érettségivel nem rendelkezõké 146 ezer forint - mintegy 20, illetve 24 százalékkal elmarad a jelenlegi magyarországi havi bruttó 191 ezer forint átlagjövedelemtõl. A kutatók kíváncsiak voltak az érettségi értékére is az egyes szakmákban. Azt tapasztalták, hogy kevés olyan foglalkozás van, amelyben jelentõsen jobb jövedelmi lehetõségekre számíthat az, aki érettségivel is rendelkezik. Nem mondható el az sem a felmérés szerint, hogy a munkatapasztalatot, a szakmában eltöltött évek számát elismernék a fizetésekkel: a kezdõk (egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezõk) átlagbére 122 ezer forint, míg az egy szakmában több mint 10 évet eltöltött szakemberek átlagbére 145 ezer forint. A 18-25 év közöttiek átlagbére havi bruttó 123 ezer forint, míg a nyugdíj elõtt állóké (46-60 év közötti kategóriát figyelembe véve) 145 ezer forintos átlagot ér el.

Írországban egy házvezetõnõ 12 euró (2900 forint) körüli órabért kap, a biztonsági õrök fizetése bruttó 10–11 euró, azaz 2400-2660 forint között mozog. Nagyon sok kertészt, lovászt és zsokét keresnek az országba, körülbelül 1800-2200 euró (435-530 ezer forint) a fizetésük egy hónapban. Egy projektmenedzser havi bére 4500 euró, vagyis csaknem 1,1 millió forint, pénzügyi igazgatóként viszont már 5100 eurót (1,23 millió forintot) is kaphatunk. Egy asszisztens 2330–2500 eurót (560–600 ezret) keres egy évben. Írországi magyar informátorunk, Ágnes szerint egy egyetemi tanár, egy jó könyvelõ vagy könyvvizsgáló havi bére 4200 euró felett van, azaz egymillió forintnál is többet keres. A legtöbb külföldi munkást a vendéglátás, kereskedelem és az építõipar várja, illetve a szociális ágazatban tudnak elhelyezkedni orvosként, ápolóként vagy házi beteggondozóként. A fémipari és a mezõgazdasági munkások, a sofõrök is keresettek, a diplomás állások között a mérnökök és az informatikusok helyezkednek el a legkönnyebben - tudta meg az FN az EURES-tõl. Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs fõosztályának vezetõje elmondta: „Írországban megtorpant a gazdasági fejlõdés, a kelta tigris döglõdik” – mondta a FigyelõNetnek. Az EURES honlapján kevesebb mint 8500 álláshelyet kínálnak. Kalmár András EURES-menedzser Írország kis méretével és az építõipar visszaesésével is magyarázta az álláshelyek alacsony számát. „Az EURES-hez nem az összes álláslehetõséget jelentik be, sok olyan hirdetésük van a cégeknek, amelyben az EU-n kívüli munkavállalót várnak, vagy – például a közigazgatásban – követelmény az ír állampolgárság.” Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területérõl érkezõk 1992 óta szabadon vállalhatnak munkát az ír munkaerõpiacon. Az ír foglalkoztatáspolitika egyértelmûen állást foglalt a nyílt és támogató migrációs politika mellett, ennek alapján a 2004-ben csatlakozott tagállamok elõtt is rögtön megnyitotta munkaerõpiacát. Az ír munkaerõpiacról fontos információk az ír kormányzati portálon találhatók. A minimálbér nem jár mindenkinek, a jogosultságot és a mértékét egy törvény határozza meg. Így csak annak a 18. életévét betöltött munkavállalónak jár, aki legalább két évet dolgozott. Az összege óránként minimum 8,65 euró. A 18 év alattiak, a két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezõk és a gyakornokok számára a törvény alacsonyabb minimálbért állapít meg. Szinte kizárólag határozott idejû munkaszerzõdéseket kötnek. Elõször három hónapra kötik a szerzõdést, majd évente megújítják. Késõbb átváltoztathatják határozatlan idejûre, de ez egyáltalán nem jellemzõ. Az írországi munkavállaláshoz, adózáshoz és az ír közszolgáltatások igénybevételéhez egy úgynevezett PPS-számot (Personal Public Service Number) kell igényelni. PPS számot Írországba érkezést követõen lehet igényelni a helyi társadalombiztosítási irodában (social welfare office). Ha valaki Írországban él, ingyenes egészségügyi ellátásokra is jogosult. Ennek mértéke elsõsorban a jövedelemi helyzettõl függ, és csak másodsorban a társadalombiztosítási járulékfizetéstõl. Az egészségügyi ellátások szempontjából két csoportot kell megkülönböztetni: az egészségügyikártya-birtokosokat, illetve azokat, akik nem rendelkeznek ilyennel. A kártyát a HSE (Health Service Executive) adja ki, a jogosultság a jövedelmi szinttõl függ. A személyi jövedelemadót közvetlenül a munkáltató vonja le a fizetésbõl, és fizeti be az ír adóhatóság számára. Az adózáshoz szükség van a PPS-számra. Az ír adózási rendszer progresszív: a magasabb jövedelemmel rendelkezõk több adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalanynak milyen a családi állapota, és van-e gyereke. Az adókulcs 20 vagy 41 százalék. Arról, hogy milyen végzettséget, diplomát fogadnak el az országban, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ adhat felvilágosítást. Ágnesnek, a FigyelõNetnek nyilatkozó, Írországban dolgozó magyar mérlegképes könyvelõnek nem sikerült honosítania a bizonyítványát, pedig szinte minden fórumot végigjárt. Választ a megkeresett szervezetektõl nem kapott, ezért abbahagyta. Ennek ellenére mégis sikerült a szakmájában elhelyezkednie. Az albérlet nagyon drága, ezért Kalmár András azt tanácsolja a kiutazóknak, hogy álljanak össze többen, és úgy keressenek szállást. Átlagosan 800-1000 euróba kerül egy stúdiólakás. Egy szobáért vidéken is elkérnek 200-250 eurót, egy garzon pedig 400 eurónál kezdõdik. Írországban nincs vízdíj, szemétdíjat viszont kell fizetni, évi 300 eurót. A villany kilowattja 0,1324 euró, ehhez még hozzájön 0,3360 euró naponta, egy úgynevezett „day standing charge” miatt. Ezt azért kell fizetni, mert lehetõvé teszik az áramfogyasztást. A gáz 5,471 euró köbméterenként, szeptember elején emelték fel majdnem egy euróval. Az élelmiszerek ára erõsen függ attól, hogy hol vásárolunk. Az olcsó hipermarketekben (Aldi, Tesco, Lidl) egy liter tej 1,25 euróba, negyed kiló vaj 2 euróba, egy kiló kenyér 1,25-be kerül. Az éttermi ebéd drága, Írországban inkább pubokban ebédelnek az emberek, ott egy steak körettel 20–27 eurót kóstál, egy tányér krémleves vajas kenyérrel 6–7, egy csésze kávé pedig 2,5–3,5 euró. A mozijegy ára 8–10 euró, viszont a pattogatott kukorica és a kóla a moziban nagyon sokba kerül. A repülõjegy Dublinba oda-vissza 50-60 ezer forint körül van, az út cirka háromórás. Az Ír-tengeren jelentõs kompforgalom van az Egyesült Királyság és az Ír-sziget között, sõt Franciaországba, néha még Spanyolországba is indul járat. A legjelentõsebb kikötõk Larne Harbour, Dublin és Cork. A belföldi tömegközlekedés nagyon drága, ezért az írek leginkább autóval utaznak. Ha erre nincs lehetõségük, akkor is inkább távolsági buszt használnak vonat helyett. Az ír nemzeti vasúttársaság, az Iarnród Éireann 2002-ben 35,6 millió utast szállított, ebbõl 11,5 milliót a távolsági forgalomban, a többit a DART-on, a dublini elõvárosi vasúton. Dublin az ország szíve, ide fut be majd minden irányból a vonat csillagpontszerûen. A legnagyobb forgalmat lebonyolító vonal Dublin és Cork között van. Dublinban több metró- és villamosvonal is található. Vannak nyelvtudást nem igénylõ munkák, például a mezõgazdaságban, ám Kalmár András szerint mindenképp szükség van valamiféle nyelvismeretre. „A munkaszerzõdést az aláírás elõtt érdemes végigolvasni, értelmezni, és a mindennapi életben is meg kell szólalni néha. Vannak olyan magyarok, akik egy egész brigáddal mennek ki, általában ilyenkor egy ’írástudó’ van közöttük. A diplomás állásokhoz pedig elengedhetetlen a perfekt nyelvtudás” – mondta a FigyelõNetnek. Lapunk kint élõ informátora szinte anyanyelvi szinten beszél angolul, ám szerinte az írek beszédét rettenetesen nehéz megérteni, eleinte azt sem ismerte fel, hogy milyen nyelven beszélnek. A munkatársak közötti viszony természetesen attól is függ, hogy milyen emberek kerülnek egymás mellé. Kalmár Andrásnak az a véleménye, hogy az írek könnyen barátkoznak, jóval lazábbak, mint a németek vagy az angolok. A munka utáni sörözés is belefér a kapcsolatukba. Írországi könyvelõnk viszont rossz tapasztalatokat szerzett e téren: „Nem fogadnak igazán be, ugyanakkor nem is elutasítóak, ha baj van, rögtön segítenek. A ’kisebbségeknek’ nagyon kell vigyázni, sokkal többet és jobban kell dolgozni, itt ugyanis nem lehet hibázni. 150 százalékon kell pörögni. Azok az írek, akiket ismerek, nagyon szeretnek pletykálni, úgyhogy érdemes velük óvatosnak lenni!” A nehezebb fizikai munkákat általában külföldiek végzik, például az árokásást, házépítést, de a boltokban, vendéglõkben is sok a külföldi. „Már hallottam olyan megjegyzést írektõl, hogy ’hát mi elég lusták vagyunk, mi lenne velünk, ha nem lennének itt a külföldiek’. Ez csalóka, ugyanis én úgy látom, hogy nagyon keményen dolgoznak. Ám õk mindig megtalálják a módját annak, hogy utána kipihenjék magukat” – mondta Ágnes. Az írek között nagyon erõs az összetartás, a család szerepe. A jó állásokat gyakran barátnak, rokonnak, ismerõsöknek ajánlják fel. Az Egyesült Államokban több generáció óta élõ írek is segítik az óhazában élõket. Ágnes ír kollégája szerint ez a mentalitás a nép történelmére vezethetõ vissza: régen az életben maradáshoz nagyon nagy szükségük volt egymás támogatására. Magyarország dublini nagykövetsége Cím: 2 Fitzwilliam Place Dublin 2. Telefon: 00-353-1/661-29-02 vagy 661-29-03 vagy 661-29-05. Ügyelet: 661-2902, 661-29-03, 661-29-05. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Jári Ferenc.

Csaknem 270 ezer állást kínál Németország a külföldi munkavállalóknak az EURES honlapján. Emellett gyakran érkeznek ajánlatok az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz is, jelenleg éppen hegesztõk találhatnak megélhetést Baden-Würtembergbnen. Német nyelvtudás nem szükséges, és 1200 eurós (körülbelül 280 ezer forintos) fizetést kapnak. Egy hegesztõmérnöknek viszont 20-30 euró az órabére, egy szoftverfejlesztõ 45 ezer eurót (több mint tízmillió forintot) keres évente. Aki ács és tetõfedõ képesítéssel menne külföldre, az 2000 eurós (közel félmilliós) havi bruttóra számíthat. A német elemzõk szerint az elkövetkezõ években több ezer gyártással foglalkozó új munkás tud majd elhelyezkedni. Kevés a mechanikus és a mérnök – az építészek, a géptervezõk, a hegesztõ- és gépészmérnökök is igen keresettek. Az egészségügyben hiánycikk az ápoló és a szakorvos. Az élelmiszeriparba fõleg magyar henteseket várnak, a mezõgazdaságban pedig sok a szezonális munkalehetõség. A munkaerõ-piaci jóslatok alapján a logisztikai szektor csaknem 14 ezer embernek – sofõröknek, raktárosoknak, szállítmányozóknak – ad majd munkát az elkövetkezõ tíz évben. A német munkaügyi szervezet a kétoldalú államközi egyezmény keretében munkaerõ-toborzást szervez Budapesten. Helyszín: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-Integrációs Kirendeltsége (1087 Budapest, Szeszgyár u. 4., tel: 1-303-0810/1/127 vagy 134 mellék). Idõpont: október 7-én és 8-án 9-15 óráig. A toborzással a szakmunkásokat szólítják meg: keresnek például kertészt, mezõgazdasági gépszerelõt, ápolónõt, kõmûvest, szobafestõt, lakatost, hegesztõt, CNC-maróst, hentest vagy szállodai szakembereket.

A nyilvántartott álláskeresõk száma augusztus végén 425 ezer fõ volt, ami júliushoz képest 0,9 százalékos, az elõzõ év azonos idõszakához képest 1,9 százalékos növekedést jelent - mondta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fõigazgatója pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. A nyilvántartott álláskeresõk számának emelkedése elsõsorban a pályakezdõk létszámának 5,5 százalékos növekedésének tudható be, a nem pályakezdõ, újonnan foglalkoztatottak száma ugyanis csak 0,4 százalékkal emelkedett augusztusban.

A legtöbb milliárdost képzõ egyetemekre csak minden harmadik vagy negyedik jelentkezõt veszik fel, de olyan is elõfordul, ahol 10-szeres a túljelentkezés. Az intézmények nemcsak kitûnõ oktatást, hanem kiterjedt kapcsolatrendszert is adnak a diákoknak. Az üzleti iskolák és az anyagi korlátokat nem ismerõ kutatások szintén hozzájárulnak a jövõbeni sikeres befektetésekhez. A Forbes magazin felmérése alapján a legtöbb milliárdos a Harvard padjaiból került ki. A Harvard az Egyesült Államok legnagyobb presztízsû felsõoktatási intézménye. 35 milliárd dolláros anyagi háttere a leggazdagabb egyetemmé teszi. A magazin által összeállított, a világ milliárdosait számba vevõ listán 469 egyesült államokbeli mágnás szerepel, ezek közül ötven legalább egy diplomát szerzett a nívós egyetemen. Az intézmény olyan végzõs diákokkal büszkélkedhet, mint Steve Ballmer, a Microsoft egyik vezetõje vagy Michael Bloomberg, New York polgármestere. A kaliforniai Stanford University-t 30 milliárdos tekintheti alma materének. Az egyetem leghíresebb diákjai Sergey Brin és Larry Page Google-alapítók, akik ma fejenként 19 milliárd dolláros bankszámlával rendelkeznek. Az internetmilliárdosokon kívül számos mesésen gazdag üzletember szerezte meg itt a tudását. Az intézményt egy vasútmágnás, Leland Stanford alapította 1891-ben. A Pennsylvaniai Egyetemen 27 milliárdos szerzett diplomát, ebben nagy szerepe volt az intézményhez tartozó Wahrton Business Schoolnak. Olyan üzletemberek tanultak itt, mint Donald Trump vagy Steven Cohen. A Yale "mindössze" 19 mágnást nevelt ki, a Columbia University egykori diákjai közül pedig 17 került fel a Forbes vagyonlistájára. Az intézmény üzleti tagozatán végzett a világ jelenleg leggazdagabb embere, Warren Buffett is. A lista követezõ helyezettje a Princeton University, ahol 13 milliárdos tanult, többek között az Amazon.com-ot létrehozó Jeff Bezos is. A New York-i és a Chicagói Egyetemen 10-10 milliárdos végzett. A Forbes ezenkívül hat olyan egyetemet említ, ahonnan kikerülve 9 diák lett dollármilliárdos. A University of Southern California leghíresebb diákja például Gerogre Lucas, a Csillagok Háborúja "atyja".

Lényegesen kisebb mértékben meszesedik a koszorúere azoknak a holland nõknek, akik sokat kávéznak, mint azoknak, akik nem kedvelik a kávéitalt. A Rotterdami Koszorúér-elmeszesedési Tanulmánynak ezt az új eredményét az érelmeszesedéssel, véralvadással és az erek biológiájával foglalkozó tudományos folyóirat közölte. "Étkezési, életmódi tényezõk alapvetõ szerepet játszanak a koszorúérbetegség kialakulásában" - mondta Johanna M. Geleijnse, a kutatócsoport vezetõje. "A kávé fontos része az étkezésnek, mert az egyik legtöbbet fogyasztott, biológiailag hatásos üdítõ ital. Ugyanakkor a kávé hatását az érbetegségek megjelenésével kapcsolatban alig vizsgálták" - tette hozzá.

Egy nap híján két héttel azután, hogy a Fõvárosi Önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró szakbizottsága döntött a BKV vezérigazgatói posztjának nemzetközi pályázati kiírásáról, hétfõn két országos gazdasági napilapban is megjelent a pályázat. A kiírási késlekedés ellenére a pályázat június 30-i beadási határideje változatlan. Az új vezérigazgató augusztus 1-jétõl 5 évig töltheti be a tisztséget. A vezérigazgató javadalmazásának egyeztetésére a jelentkezõktõl kérnek javaslatokat.

A szakképzés irányítása tavaly a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM) került annak a folyamatnak a részeként, amelynek célja a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolt irányítása. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott 16 térségi integrált szakképzési központban (TISZK) már az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint az új szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelõen tanulnak a diákok. Kapcsolódó linkek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakkepzes.lap.hu A reformfolyamat még nem zárult le, újabb nagy átalakulás elõtt áll a szakképzés: az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és az SZMM módosította a közoktatásról és szakképzésrõl szóló törvényeket, rendeleteket. Így megteremtették a jogi alapokat is ahhoz, hogy a szakképzést a gazdaság igényei szerint fejlesszék. Több elismerést a fizikai munkásnak! A munkáltatók jelentõs része elvárja, hogy a pályakezdõ tudja, mit jelent dolgozni, hogyan mûködik egy szervezet. Ezért módosították a szakképzési törvény gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésérõl szóló törvényt, ösztönözve a munkaadókat arra, hogy növeljék a tanulószerzõdések számát. Többek között a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát erõsíti az az együttmûködési megállapodás is, melyet az SZMM februárban kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A megállapodás fõ célja a szakképzés versenyképességének erõsítése, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javítása. A gazdaság szereplõi is részt vállalnak a képzésben A cél a munkaerõ-piaci kereslet és a kínálat közelítése: a szakképzõ intézmények a jövõben a munkaerõpiac valós igényeinek megfelelõ számú és végzettségû szakembert képeznek majd. A szakiskolák 80 százaléka integrálódik majd a TISZK-be, hogy a gazdaságban jól hasznosítható képzést nyújtsanak. Nagyobb szerepet kapnak a szakképzés irányainak (azaz a szakképesítések) és arányainak (a szakirányok szerinti tanulólétszám) meghatározásában, és a képzés fejlesztésében a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB), valamint a gazdasági kamarák. A bizottságok összetétele is megváltozik: nõ a gazdaság szereplõinek részvétele a képzésben, a társelnöki funkciót a kamarák képviselõje látja majd el. A tartalmi fejlesztés eredményeként az új OKJ-ben szereplõ szakmák oktatása moduláris rendszerûvé vált. Ezek egymásra épülnek, így biztosítják az adott szakterületen a továbblépés lehetõségét, a magasabb képesítés megszerzését, a szakmák közti átjárhatóságot – alkalmazkodva a munkaerõpiac igényeihez. Pályakövetési és munkaerõ-keresleti adatbázis A feladatok között szerepel a pályaorientáció, a pályatanácsadás és a pályakövetés rendszerének fejlesztése is. A létrejövõ adatbázisban – az élethosszig tartó tanulás koncepciójának megfelelõen – mindenki megtalálja majd a számára szükséges információkat. A pályaválasztás elõtt állókat pályaismertetõ, foglalkozásokat bemutató filmek segítik a döntésben. A pályakövetési rendszer a frissen végzettek elhelyezkedésérõl szolgáltat majd adatokat, ezzel segítve a pályaválasztási döntést. A munkába állók vagy munkát keresõk pedig átfogó tájékoztatást találnak a hazai oktatási és munkaügyi rendszerrõl, a munkaerõ-keresletrõl, a túltelített szakmákról és a szakmák szerinti bérekrõl.

Tudományos szempontból hogy ítéli meg a konferenciát? Sikeres volt? A konferencia megmutatta, hogy a káros, folyamatos stressz leküzdhetõ. Ebben a küzdelemben szerepet kaphatnak a védekezõ mechanizmusok, így a sejteket védõ stresszfehérjék, de nagyon fontos lehet az életmód, a viselkedés megfelelõ átalakítása is. Az elõadásokat járva, a hatszáz tudományos plakátot olvasva én magam is számos olyan fontos, új ismerettel gyarapodtam, amely saját további kutatásaimban is gyümölcsözõ lehet. Hány tudós jött Budapestre? Mennyi elõadás hangzott el? A világ összes kontinensének csaknem ezer tudósa jött el, akik 160 elõadást tartottak és 600 tudományos plakátot (posztert) mutattak be. A hét fõelõadás közül ötöt nõk tartottak, amely megmutatta, hogy a világ legkiemelkedõbb tudományos eredményeit legalább olyan arányban érhetik el a nõk, mint amennyire a férfiak. Milyenek voltak a résztvevõk visszajelzései? A különbözõ tudományterületek képviselõi be tudják építeni mások kutatásait a sajátjukba? A konferencia négy napja alatt több száz ember állított meg azzal, hogy hálálkodjon a konferencia sikeres megszervezéséért. A századik eset után már legszívesebben a ruhámra írtam volna fel, hogy ezt ne nekem köszönjék, hanem a konferenciát szervezõ nyolcvan kutató középiskolás diáknak. Tíz évvel ezelõtt megalakult a Cell Stress Society International. Most történt hasonló kezdeményezés egy újabb stresszkutató társaság alapítására? A Cell Stress Society International az 1997-es, szintén Budapesten megrendezett I. Stressz Világkongresszus sikerének hatására jött létre. A társaság azóta tíznél is több nagyhatású nemzetközi konferenciát rendezett, amelyek egyike volt e budapesti esemény is. Mivel a társaság befogadó jellegû (éppen a kongresszuson történt a szívbetegségek és a stressz-szekció befogadása), a terület kutatói nem kezdeményezték újabb társaság megalakítását. A kísérõrendezvények jól sikerültek? A résztvevõk szerint a kísérõrendezvények egyértelmûen életük legemlékezetesebb kongresszusai közé emelték e tudományos találkozót. Gyakori, vicces panasz volt, hogy itt a szabadidõ fogalma megszûnt, mert a kutató olyan szívesen vett részt a relaxáción, a stresszoldó masszázson, a gyógyteán, a Gyurmalin-gyúráson vagy folytatott hosszú eszmecserét a kutató középiskolásokkal a Nagymezõ utca kávéházaiban. Ezekbe a kávéházi beszélgetésekbe bekapcsolódtak „laikusok” is, vagy inkább csak a kutatók eszmecseréje folyt? A beszélgetések tényét és helyszínét a Klubrádió segítségével megismerhették a nem szakmabeliek is, akik közül voltak, akik bekapcsolódtak a kongresszus legjobb elõadóinak és az új tudósgeneráció húsz-, harminc-, de akár 16 éves tagjainak angol nyelvû beszélgetéseibe. Mi volt a kongresszus résztvevõinek a véleménye a gyakorlati stresszoldási technikákról? A relaxációs technikák, a jóga, de akár az indiai stresszoldó tánc mellett bemutatott „Ouuum” istent idézõ zengzetes hangzata egyértelmûen a résztvevõk nagy tetszésével és helyeslésével találkozott. Bebizonyosodott, hogy a tudomány nem ellensége azoknak a bonyolult jelenségeknek, amelyek megmagyarázására nem képes, hanem a természet komplexitása elõtti alázattal elfogadja azt, hogy a tudományos magyarázatok csak az élet egy bizonyos szeletének megértésére alkalmasak Úgy tudom, hogy a tudódok is készíthettek mûvészeti alkotásokat a stressz témájában. Ki nyerte a versenyt? A különbözõ tudományterületekbõl alkotott, négy interdiszciplináris tudóscsapat a konferencia harmadik napján nyolc mûvészeti alkotást készített el. A hulladékpapírból és festõhálóból készült, szemet gyönyörködtetõen kiszínezett, nyertes munka – véleményem szerint – a stressz ellen küzdõ molekuláris angyalkákat ábrázolt. Emellett hivatásos mûvészek kiállítása is kísérte a kongresszust. Látható lesz ez még valahol? A kongresszus szervezõi a Belvárosi Mûvészek Társaságával együttmûködésben, Munkácsy-díjas mûvészek közremûködésével harmincnál is több olyan mûalkotást állítottak ki, amelyek a stressz jelenségét járták körül. A kiállítás a kongresszus elõtt a Nádor Galériában, a József Nádor téren volt látható, a mûvekrõl is ott lehet érdeklõdni.

A munkaerõ-piaci szempontból fontos kompetenciák feltérképezését, a munkáltatói elvárásokat és a hallgatók önértékelése tükrében az erõsségeket és a fejlesztendõ területeket vette górcsõ alá kompetenciakutatásában a BDF karrierirodája és az intézmény hallgatóit támogató Perintparti Alapítvány. Vizsgálódásuk meglepõ eredménnyel zárult: a nyugat-dunántúli felsõoktatási intézmények hallgatói szerint nem ugyanazok a képességek és készségek a fontosak, mint amelyeket a kutatásban részt vett cégek annak tartanak. A kereslet és a kínálat nem mindig fedi egymást A kutatás célja a képzés és a munkaerõ-piaci elvárások közelítése volt. A Biró Krisztina, Csányi Zsuzsanna és Vincze Szilvia által végzett felmérés hallgatói részében az elsõs és a végzõs hallgatókat egyebek közt az elhelyezkedésben preferált szakterületekrõl, illetve a leendõ munkáltatóknak a pályázóik képességeivel kapcsolatos vélt elvárásairól kérdezték. A legkedveltebb szakirányok sorrendje: a logisztika, a gyártás és termelés, az adminisztráció, a pénzügy-számvitel, a marketing és reklám, a mérnöki tevékenység, a HR, az oktatás, a kereskedelem, az értékesítés, az IT/telekommunikáció, valamint a jog és közigazgatás. A hallgatók szerint ugyanakkor a munkáltatók a diplomás pályázóik képességei közül a „döntési képességet” tartják a legfontosabbnak. A munkáltatói elvárások között viszont ez nem szerepel a leglényegesebbek között. A többi, a leendõ munkavállalók szerint is fontosnak ítélt kompetencia közül a megbízhatóság, a szakmai ismeret és a pontosság már nagyobb összhangban áll a vállalatok elvárásaival. Az alkalmazási kompetenciák fontossági rangsorának végén a hallgatók szerint a pozitív beállítódás, az elõvigyázatosság, a segítõkészség és a munkaintenzitás állt – ez már összecsengett a munkáltatók értékelésével. A munkaerõpiacon való érvényesüléshez fontos további kompetenciák között a nyelvismeretet, a magabiztosságot, a kapcsolatépítõ készséget, a kreativitást, a külsõ megjelenést, az elkötelezettséget, az alkalmazkodó képességet, a gyakorlati tapasztalatot és a toleranciát jelölték meg a hallgatók. A munkaerõpiac keresleti és kínálati oldalának ítéletei csak részben fedik egymást. A tanulmány készítõinek elõzetes várakozása beigazolódott: a hallgatók által fontosnak vélt kompetenciák gyakran nem találkoznak a munkáltatók valós elvárásaival. A hallgatók önértékelése pozitív A hallgatók a saját tulajdonságaikat is értékelték: a tisztesség, a becsületesség, a motiváltság, a segítõkészség, a világos kifejezõkészség és a szakmai ismeret kompetenciában ítélték magukat a legjobbnak. Ebbõl az a következtetés vonható le, hogy a válaszadók igyekeznek szabálykövetõ módon, etikusan, az erkölcsi normák betartásával érvényesülni – ez teljes összhangban áll a munkaadók elvárásaival. A leginkább fejlesztésre szoruló képességek között a stressztûrés, a munkaintenzitás, a logikus gondolkodás, a kitartás, a konfliktuskezelés és a terhelhetõség készségeiben kellene tökéletesíteni magukat a hallgatóknak. Lehetõségük volt arra is, hogy eme kompetenciák fejlesztésének konkrét módját feltüntessék – a legtöbben erre a felsõoktatás keretében látták a lehetõséget. Az egyetem a képességeket is fejlessze! A tanulmány készítõi javasolják, hogy az egyetemek, fõiskolák szervezzenek – a felsõoktatáshoz igazodva, a gyengébb területek erõsítésére – karriermenedzsment-szemináriumot a kutatás eredményei alapján. A felmérés során megalkotott kompetenciamodell és szótár, valamint a kérdõív jó alapot teremt a hallgatók készségeinek, képességeinek hosszú távú mérésére, összehasonlítására, illetve az ezekre épülõ fejlesztési programok kidolgozására. Az ismétlõdõ vizsgálatok lehetõséget teremthetnek a munkáltatói és a hallgatói oldal elvárásainak, változásainak megfigyelésére, és a munkaerõ-piaci szereplõk hosszú távú együttmûködésére. Ezen túlmenõen pedig a felsõoktatási intézmények nemcsak a hallgatók ismereteinek gyarapodásához, hanem készségeik, képességeik fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

Az EduPress információi szerint ismét tüntetést szervez a szegedi EHÖK a tandíj ellen - legalábbis ez derült ki az elmúlt napokban az EHÖK illetékeseinek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája gólyatábori roadshow-ján elmondott szavaiból. Török Márk, a szegedi EHÖK elnöke megerõsítette értesüléseket, de ennél többet nem volt hajlandó elárulni. Megkapták az engedélyt Az EHÖK kedden területfoglalási engedélyt kért – és kapott – a szegedi önkormányzattól és a rendõrségtõl a szeptember 4-ével kezdõdõ hétre a helyi Dugonics térre, a Szegedi Tudományegyetem fõépülete elé. Ezen a helyszínen az elõzõ tanévben már tartottak egy demonstrációt, és 1995-ben ugyancsak ez a tér volt a helyszíne a tandíjellenes diáknagygyûlésnek. A mostani tüntetés pontos idõpontja egyelõre nem ismert, de úgy hírlik, hogy a tüntetésen túl egyéb, több napig tartó kísérõrendezvénye is lesz a demonstrációnak, így például a tér egy tandíjellenes kiállításnak is otthont ad majd. Miskolczi: lesz tandíjellenes megmozdulás A HÖOK elnöke, Miskolczi Norbert az EduPress kérdésére megerõsítette az információt, és elmondta, a HÖOK gólyatábori roadshow-ja zajlik jelenleg is, és a helyszíneken szóba kerül a tandíjellenes tüntetés kérdése. Az elnök elmondta: a szegediek után várhatóan több felsõoktatási intézmény is csatlakozik, végül a megmozdulás-sorozat zárása egy budapesti tandíjellenes tüntetés lesz, nagy valószínûséggel szeptember végén. Az idõpont még nem végleges, de errõl idõben értesítik a hallgatókat.

Újra Budapesten rendezik meg a Stressz Világkongresszust augusztus 23-26. között. Tíz évvel ezelõtt gyûlt össze utoljára világ stresszkutatóinak krémje, most – Selye János születésének immár 100. évfordulójára – ismét megrendezik. A Magyar Nemzetközi Sejt Stressz Társaság, valamint ennek nemzetközi szervezete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Selye János Magatartástudományi Társaság szervezésében több mint ezer részt vevõt számláló eseménynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának épülete ad otthont. A kongresszus fõvédnökségét Sólyom László köztársasági elnök vállalta el. A Selye-évforduló alkalmából – 1997 után immár másodszor – a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki . A tíz évvel ezelõtti konferencia a stresszel molekuláris szinten foglalkozó kutatók nemzetközi társaságának, a Cell Stress Society International-nak a megalapításához vezetett, e mostani pedig a világ eddigi legnagyobb stresszel foglalkozó kongresszusa lesz: a „csúcstartó” korábban az 1997-es rendezvény volt 800 résztvevõvel. A tudományágak együttesen vizsgálják A stressz jelenségével foglalkozó kutatók olyan széles köre lesz jelen a kongresszuson, akik a molekuláris szinttõl (stresszfehérjék), az orvosi és növényi stresszen át egészen a pszichoszociális stresszig vizsgálják a stressz mibenlétét. Ez a multidiszciplináris megközelítés soha nem volt aktuálisabb, mint éppen napjainkban, amikor elmosódni látszanak a tradicionális tudományterületek közötti határvonalak. A kongresszus számos olyan alkalmat fog kínálni a résztvevõknek, hogy eredeti tudományterületüktõl látszólag távol álló területeken dolgozó kutatókkal folytathassanak kötetlen eszmecserét. Külön érdekesség, hogy mind a szervezést, mind a kongresszus lebonyolítását jelenlegi és volt középiskolai kutató diákokból álló csapat végzi, akiket a Kutató Diákok Országos Szövetsége és az egykori kutató diákokat tömörítõ, eKut Mozgalom delegál. A diákok nemcsak segítenek a résztvevõknek, de kihasználva a kiváló alkalmat, szakmai beszélgetésbe is elegyedhetnek a neves tudósokkal. Kötetlen kávézás és szobrászmûvészkedés Több olyan kísérõrendezvény is várja a tudósokat, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a fiatalabb kutatókat a szakma elismert személyiségeivel. A „Science is Fun” program megmutatja, miként lehet a tudományt nemcsak komoly élethivatásként gyakorolni, hanem egy igazán izgalmas játékká is tenni. Ennek keretében a részt vevõ fiatal – és lélekben fiatal – tudósok a város legjobb kávézóiban beszélgethetnek végig egy estét a kongresszus elõadóival. A másik szokatlan programban pedig a kutatók kipróbálhatják mûvészi kreativitásukat egy stressztémájú szoborkészítõ versenyben. A Belvárosi Mûvészek Társaságával együttmûködve augusztus 24-én 14 órakor lesz az itt született alkotások kiállításának ünnepélyes megnyitója. A kongresszus ideje alatt egy speciális sátorban stresszoldó technikákat sajátíthatnak el a résztvevõk – így pihenhetik ki a stresszkonferencia feszült, stresszes pillanatait.

Mint azt már a FigyelõNet egy korábbi cikkben megírta, Magyarország lakossága rohamosan fogy – ám a halálozások okai, belsõ különbségei hatalmasak. Az általános, életkor szerinti halandóságot különbözõ szempontok alapján vizsgálva néha akár 5-10 évnyi különbségek is látszanak a várható élettartamokban. Az elemzést a népességi csoportok, a nemzetiségek, a területi elhelyezkedés, a családi állapot, a gazdasági-szociális helyzet vagy az iskolai végzettség alapján is elkezdhetik a kutatók. Ezúttal az utolsó szempont, az iskolai végzettség alapján vizsgálódott két tudós – Kovács Katalin és Hablicsek László –, tanulmányuk címe Iskolázottság és halandóság. Már a legegyszerûbb statisztikák is az iskolai végzettség és a halandóság szoros összefüggését mutatják, tehát ahol a népesség iskolázottabb, ott az élettartamok is hosszabbak – írják a tanulmányban. Az elemzéshez részletes halálozási és népesség adatokra van szükség, ezeket a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adataiból és a népmozgalmi adatbázisból – amelyben 1980-tól érhetõk el az iskolai végzettség szerint bontott halálozási adatok – nyerték a szerzõk. Egy tanult nõ húsz évvel tovább él A tanulmányból kiderül, hogy a férfiak háromnegyede meghal 80 éves kora elõtt, vagyis minden negyedik éri meg ezt az életkort. A nõknél sokkal jobbak az esélyek: több mint 50 százalékuk eléri a 80 éves kort. Ezek az arányok lényegesen kedvezõbbek az 1980-as évek végéhez viszonyítva, bár áttörésrõl az egész népesség esetében nem beszélhetünk. Napjainkra egyre jobban „kinyílt az élettartamolló” a különbözõ iskolai végzettségûek között. Már 1986-1990 átlagában is 8,9 év volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségû férfiak között az elõbbiek javára, de még ez is növekedett: jelenleg már 16,5 évet tesz ki. A nõknél a felsõfokú végzettségûek 4 évnyi elõnye 10,2 évre változott az ezredfordulóra. A legmagasabb végzettségû nõk és a legalacsonyabb végzettségû férfiak között – a 30 éves korban várható élettartamban – több mint 20 év a különbség. Esély a „szépkorúságra” A felsõfokú végzettségûeknél a diplomás férfiak fele, a nõk kétharmada ünnepelheti meg a 80. születésnapját. Jelentõs a javulás a középfokú és az alapfokú végzettségûek körében is, a legalacsonyabb végzettségûek esélyei azonban romlottak, a nõk 40 százaléka, a férfiaknak pedig csak a 14 százaléka éri meg a 80 éves kort. A legalacsonyabb végzettségûek halálozási kockázata már az aktív életszakaszban is 50 százalékhoz közelít a férfiaknál, 25 százalékhoz a nõknél. Ez azt jelenti, hogy azon 30 éves férfiak közül, akiknek nincs alapfokú végzettségük sem, csaknem minden második, a nõknél minden negyedik meghal a nyugdíjkorhatár elérése elõtt. Ugyanakkor a felsõfokú végzettségû férfiak 60 éves korig történõ továbbélési esélye 91, a nõké 94 százalékos. Mérsékelni kell a különbségeket A felmérés azt sugallja, hogy az elmúlt megdõlni látszik az a korábbi vélekedés, hogy a halandóság kevésbé érzékeny a társadalmi-gazdasági változásokra. A ’90-es években alapvetõen megerõsödött a közép- és felsõfokú végzettség felé törekvés. A magasabb iskolákat végzett emberek munkaköre, életkörülményei és sokszor az életmódja is jobb, egészségesebb, mint azoknak, akik még a 8 általánost sem járták ki. A rendszerváltozásnak nemcsak a munkaerõpiacon, hanem az életkilátásokban is egyértelmû vesztesei a legalacsonyabb iskolai végzettségûek és nyertesei a magasabb végzettséggel rendelkezõk, különösen a diplomások. A tanulmány felhívja a figyelmet: a jövõ nagy feladata a végzettség szerinti halandósági különbségek hathatós mérséklése, a magasabb halandóságú csoportok felzárkóztatása lesz – tehát ösztönözni kell az embereket a tanulásra.

Idén 14 ezer embert foglalkoztatnak a 19 állami közmunkaprogram valamelyikében, az ezekre fordított források összege meghaladja a 8,5 milliárd forintot – jelentette ki dr. Sándor László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Közmunka Tanács elnöke Baktalórántházán, a Nyírerdõ Zrt. Baktalórántházi Erdészetében tartott tájékoztatón. Beszámolt arról, hogy a Szociális és Munkaügyi-, valamint a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 300 millió forintot különített el arra a kéthónapos közmunkaprogramra, amely várhatóan augusztus közepén indulhat el Kelet-Magyarországon. A programban olyan állástalanok juthatnak nyolcórás foglalkoztatáshoz, akik tavaly igazoltan legalább egy hónapot alkalmi munkakönyvvel, vagy határozott idejû munkaszerzõdéssel dolgoztak. A nyilvántartások szerint tavaly 1200-an végeztek a gyümölcsszüret idején idénymunkát legalább harminc napon keresztül Szabolcs és Borsod megyében, a programba elsõsorban õket kívánják bevonni. Sándor László szerint számítanak arra is, hogy vannak, akik esetleg már elhelyezkedtek közülük, vagy nem akarnak részt venni a közmunkaprogramban, így elõfordulhat a harmincnapos limit lecsökkentése is. A dolgozók legalább a minimálbérnek megfelelõ összeget kapják munkájukért. Az ország egyik legrosszabb foglalkoztatási mutatóival rendelkezõ térségében ez már az ötödik közmunkaprogram, és a tapasztalatok szerint minimális a fluktuáció, vagyis az emberek megbecsülik a munkát – fogalmazott Sándor László. Szerinte az erdõgazdaságok és a vízügyi szervezetek jó néhány fontos tevékenységet csak ilyen programokban foglalkoztatott emberek segítségével tudnak elvégezni. Kaknics Lajos, a Nyírerdõ Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója elmondta: a májusi fagyok mintegy húszezer hektáron károsították a térség erdeit. Kiemelte: hagyomány már, hogy a társaság ad helyet közmunkaprogramok megnyitójának, hiszen eddig tíz ilyen kezdeményezéshez csatlakozott az erdõgazdaság. Jelenleg 424 közmunkás dolgozik a Nyírerdõ kilenc erdészetének egyikében: a program 360 millió forintos költségvetésének 20%-a a társaság önrésze. Újdonság, hogy idén képzés is társul a foglalkoztatáshoz. Az elképzelések szerint az augusztusban induló program során több mint 400 közmunkást foglalkoztat majd a Nyírerdõ Nyírségi Erdészeti Zrt.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján olvasható adatok szerint 10 665 milliárd forint ráfordítással két év alatt 21 ezer személy vonható be a szakképzésbe. A program 2006 februárjában indult és az idén záruló elsõ szakaszában 15 500 személy juthat szakképesítéshez. A kezdeti 3,9 milliárd forintos keretösszeget elõször 4,2 milliárd forintra, majd 4,8 milliárd forintra egészítették ki. Az eredetileg tervezett 11 ezer személy helyett így jóval többen kapcsolódhattak be a képzésbe. A Lépj egyet elõre! programot 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a magyar költségvetés finanszírozta. A tanulók véleménye is számít Az elsõ képzések résztvevõinek véleményét kérdõíves felmérés keretében kérték ki. A válaszolók 45 százaléka ítélte meg munkaerõ-piaci pozícióját kedvezõbbnek az adott tanfolyam elvégzését követõen, 52 százalék szerint viszont az érdemben nem változott. Arra a kérdésre, hogy a tanfolyamot követõen miként változott a munkaerõ-piaci helyzete, a tanfolyam idején is állással rendelkezõ 250 válaszolónak csaknem a fele vélte úgy, hogy ez lényegében nem változott. A regisztrált álláskeresõk közül a 150 válaszolóból 90 vélte így. A több mint 150 nem regisztrált álláskeresõbõl ugyancsak 90 válaszolta ezt. A három kategória átlagában 52 százalék volt azok aránya, akik szerint helyzetük lényegében nem változott, 45 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy kedvezõbb munkaerõ-piaci pozíciót ért el. A válaszokból kiderült, hogy a kereskedõ-vállalkozó szakmát szerzõ 42 álláskeresõ személybõl 20-nak a tanfolyam után egy hónappal már volt munkahelye. Ez 48 százalékos elhelyezkedési arány. A 25 álláskeresõ közül – akik személy- és vagyonõr szakmát szereztek – 10-nek sikerült elhelyezkednie egy hónap után, ez 40 százalékos arány. Összesen 33 féle szakmai tanfolyamon vettek részt a válaszolók. A válaszok szerint a Lépj egyet elõre! programról a legtöbben, 25 százalékban az ismerõseiktõl szereztek információt, 22 százalékban a helyi képzõ intézményektõl, 21 százalékban a nyomtatott sajtó útján, 12 százalékban plakátok alapján, 11 százalékban a helyi munkaügyi kirendeltség adott információt, ösztönzést, 5 százalékban a munkahely, 2 százalékban a televízió, 1 százalékban az internet útján, 1 százalékuk pedig egyéb helyrõl szerzett információt. A felmérés idején készített számítás szerint egy-egy résztvevõ átlagosan a képzési költséghez, vizsgadíjhoz, ösztöndíjhoz 259 ezer forintos támogatásban részesült.

A GfK Custom Research Worldwide 2003 óta készíti el a GfK „Bizalom Indexet”, és segítségével azt igyekszik meghatározni, mennyire bíznak a megkérdezettek az egyes szakmák képviselõiben – az orvosokban, az újságírókban, az ügyvédekben, a felsõ vezetõkben, a papságban, a fegyveres erõkben, a rendõrségben és a tanárokban. Az idei felmérés 17 európai országban és az Egyesült Államokban összesen 16 481 fõ megkérdezésével készült. A vizsgált országokban az orvosok (3,2 átlag) és a tanárok (3,1 átlag) kapták az 1-tõl 4-ig terjedõ skálán a legmagasabb pontszámot, mely skálán az 1 a „nagyon megbízhatatlant”, a 4 pedig a „nagyon megbízhatót” jelenti. A felmérés eredményei szerint a listán 2,9-es átlaggal a hadsereg és a rendõrség követi õket. A papság bizalmi indexe 2,7, az ügyvédeké 2,4, az újságíróké pedig 2,2-es értéket ér el. A megkérdezettek a politikusokat és az üzletembereket tartják a legkevésbé megbízhatónak. Elégedetlenek a politikusokkal Az elõzõ évhez hasonlóan a megkérdezettek átlagosan 17 százaléka bízik csak politikai vezetõiben (a bizalomindexük 1,7). A legnagyobb bizalom a dán és svájci politikusokat övezi, hiszen minden harmadik svájci és a dánok 29 százaléka tartja õket megbízhatónak. Az amerikaiaknak közel egynegyede, Németországban pedig a válaszadók épp 10 százaléka vélekedik hasonlóképpen. A politikusok legrosszabbul Bulgáriában (8 százalék), a Cseh Köztársaságban (9 százalék) és Olaszországban (9 százalék) „vizsgáztak”. Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka jelezte, hogy megbíznak az ország politikusaiban. A vezetõ üzletemberek iránti bizalom viszonylag alacsony. A németek (85 százalék) és hollandok (80 százalék fölötti arányban) azok, akik legkevésbé bíznak a cégvezetõikben. A dánok a legkevésbé kritikusak, a válaszadók több mint fele vélekedik róluk pozitívan. Az üzleti elit iránti nagyobb bizalmat csak Svédországban és Romániában tapasztaltak a kutatók: mindkét országban 50 százalék fölötti arányban nyilatkoztak elismerõen a megkérdezettek. Hazánkban arányuk megközelíti a régiós átlagot (ez mennyi?) – a legnegatívabb kép a lengyelekben él saját vállalatvezetõikrõl. A hírek közvetítõi Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az újságírók némiképp nagyobb bizalomnak örvendenek, mint a vállalatvezetõk. Míg az amerikaiak 62 százaléka bizalmatlan a topmenedzserekkel szemben, csak 55 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen az újságírókról. Európában a legnagyobb bizalommal az újságírók iránt Romániában és Lengyelországban viseltetnek (58-58 százalék), õket Bulgária és Spanyolország követi (54-54 százalék). Különösen bizalmatlanok irányukban az oknyomozó és tényfeltáró újságírás terén komoly hagyományokkal rendelkezõ Nagy-Britanniában, valamint Hollandiában és Franciaországban, ahol csak a válaszadók negyede bízik a sajtóban. A német pedagógusok vezetnek A megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatók, 82 percent pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról. Svédországban és Belgiumban az orvosokat a megkérdezettek több mint 90 százaléka tartja bizalomra érdemesnek. Németországban a felmérés történetében az eddigi legmagasabb arányt érte el a tanárokba vetett bizalom – 82 százalékuk nyilatkozott pozitívan. Szûkebb régiónkról elmondható, hogy az itt élõk tanárok és orvosok iránti bizalma töretlen: a vizsgált közép- és kelet-európai országokban megkérdezettek 87 százalékának élvezik a bizalmát a pedagógusok, továbbá 81 százalék teljesen megbízik az orvosokban. Az oktatói szakmáról Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban regisztrált 87 százalékos átlaggal, Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettõl. Az orvosok iránti bizalmat tanúsítók aránya némiképp alacsonyabb a Nyugat-Európában mérteknél, és nagyobbak a különbségek a régión belül is. Pap, ügyvéd és rendõr – bennük bíznak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendõrségben. Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindössze 58 százalék. Ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erõkben a megkérdezettek 75, míg Európa nyugati felében 67 százaléka bízik. A magyarok a rendõrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban hisznek (63 százalék). A fegyveres erõk iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól – 62 százalék szavazta ezt meg a katonáknak. A papságba „vetett hit” (a bizalomindex átlaga: 2,7) a tavalyi szinthez képest nem változott. Közép- és Kelet-Európa lakóinak 59 százaléka hisz a papságban, ami a kontinens nyugati felén mért aránynál egy picit magasabb. Ezt az átlagot negatívan befolyásolta Magyarország (47 százalék). Az ügyvédek iránti bizalom mértékében nincs számottevõ különbség a kontinens nyugati és keleti felében, a megkérdezettek mintegy fele van pozitív véleménnyel róluk. Az Egyesült Államokban ennél negatívabb a kép: mindössze a válaszadók 42 százaléka mondott igent a jogászokra. A legkisebb bizalmat az olaszok szavazták nekik: kétharmaduk elégedetlen velük. Hazánkban a régióban tapasztaltaknál többen – 61 százalék – szavaznak nekik bizalmat.

A képviselõ kitért arra, hogy a pontok megállapításakor egységes rangsorba állították az összes jelentkezõt, és a felvételi döntésnél a teljesítményük és a meghatározott intézményi prioritás együttesen határozza meg azt, hogy a fiatalt hová veszik fel. Az egyes felsõoktatási intézmények és karok annyi államilag támogatott hallgatót vehetnek fel a kapacitásukon belül, amennyi számukra jut. A felsõoktatási intézményeknek nincs elõre meghatározott keretszámuk az államilag támogatott hallgatók létszámára, illetõleg nincs módjuk a felvételi ponthatárt úgy megállapítani, hogy a teljes kapacitásukat államilag támogatott képzésre felvett hallgatókkal tölthessék fel. A kapacitás együtt tartalmazza az államilag támogatott és a költségtérítéses létszámot, összességében, képzési területek és munkarendek (tehát nappali, esti vagy levelezõ tagozat) szerint. Az intézmények keresettségét a felvételi eljárás befejezése után elemezni kell, de már most látható, hogy az egyetemek és a fõvárosi képzési helyû fõiskolák a nyertesek az új eljárásban. Tatai-Tóth András az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kérte a kapacitások meglétének és a felvettek képzésének vizsgálatát. Lényeges változások a továbbtanulók számára Kevesebb hallgató kerülhet be államilag támogatott képzésre a felsõoktatásba, ezt jelzi az államilag támogatott felvehetõ hallgatói létszám 62 ezerrõl 56 ezerre való csökkentése is. Ennek az az oka, hogy az oktatási rendszert át kell alakítani: növelni kell az informatikai, mûszaki és természettudományi területen tanulók számát és arányát, ezzel együtt pedig csökkenteni kell az elsõsorban a humán – bölcsész, jogász, társadalomtudományi – területeken és a pedagógusképzésben lévõk számát. Emellett fontos, hogy a most felvettek között megvalósul az „átjárás” az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés között – mondta Tatai-Tóth András. Az idei jelentkezési adatok tükrében Folytatódott az utóbbi három évben érzékelhetõ tendencia, miszerint csökkent a jelentkezõk száma – a 108 ezer jelentkezõ azonban azt is jelzi, hogy továbbra is nagy társadalmi igény van a felsõoktatási képzésre. A jelentkezõk közül 81 ezren nyertek felvételt, 61 százalékuk az elsõ, 19 százalékuk a második és 10 százalékuk a harmadik helye megjelölt intézménybe. A kormányzati szándék – a jelentkezõk számának általános csökkenése – teljesült, és arányaiban növekedett a mûszaki és természettudományos területre jelentkezõk száma. Egy jelentkezõ átlagban több mint három helyre jelentkezett, amit a azzal ösztönöztek, hogy egy felvételi eljárási díjért három helyre lehetett beadni a lapot. Még mindig sok a gazdasági, a bölcsészettudományi és a jogi területre a jelentkezõ fiatalok száma. Ezen képzési területeken az államilag támogatott keretszám – és ennek következtében a bejutási esély – csökkenése várhatóan további átrendezõdést eredményez majd a jövõben. Hosszú távon az az intézmény lesz népszerû, illetve mûködõképes, ahol széles a képzési kínálat, illetve magas színvonalúak az oktatási körülmények, feltételek. A hátrányos helyzetû jelentkezõk száma 311 volt, a halmozottan hátrányos helyzetûeké pedig 176, tehát összesen 487 fõ kapott többletpontokat a szociális helyzete alapján. Ezeknek a diákoknak a száma az idén sem éri el az államilag támogatottak egy százalékát, ezért Tatai-Tóth András szerint a kormány további intézkedéseket tervez – elsõsorban a korai segítségadásban, hátránykompenzálásban. A Fidesz reakciója Ágh Péter (Fidesz) országgyûlési képviselõ reagált Tatai-Tóth András sajtótájékoztatójára: szerinte az oktatáspolitikus nem a lényeges dolgokról beszélt. Nem esett szó a tandíjról, amellyel az ellenzéki párt szerint a kormány elzárja a fõiskolákra, egyetemekre vezetõ utat a szegényebb családokból származó fiatalok elõtt. A közleményben felhívja a figyelmet arra is, hogy meg kell adni az embereknek a lehetõséget, hogy – népszavazás útján – véleményt mondjanak a tandíjról.

Az alacsonyabb keretszám miatt – hatezerrel kevesebb, mint tavaly – az idén a felsõoktatásba a legjobb diákok kerülhettek be. A bölcsészkarokon például csökkent a felvehetõk száma, ezeket a helyeket átcsoportosították a mûszaki, az informatikai és a természettudományi képzési területekre, hiszen ezek a hiányszakmák – tudta meg a Figyelõnet Manherz Károlytól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárától. „Elmondható, hogy a 17-18 éves gimnazisták már konkrét elképzelésekkel jönnek, talpraesettek, de pályaismeretük általában elég szûk körû. Tanácsadáson részt vett már olyan fõiskolás fiatal is, akit mikor megkérdeztünk, hogy mit is tanul, nem igazán tudott rá válaszolni. Ez szerencsére ritka, a legtöbben azt azért tudják, hogy a kiszemelt szakhoz milyen feltételeknek kell megfelelniük” – mondta Vass Dóra, a Komárom-Esztergom Megyei Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda (FIT) munkatársa. Az ország munkaügyi központjaiban az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 1994 óta mûködnek a FIT-ek. Diplomás szakemberek (pálya- és munkatanácsadó, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichológus) próbálják a fiatalokat a számukra helyes útra, a legtesthezállóbb szakma felé irányítani, segítséget nyújtani a pályaválasztási döntés meghozatalában. Gyakran fordulnak meg az irodában tanulási nehézségekkel küzdõ és fogyatékkal élõ diákok is. A képességek és az érdeklõdés összhangja kell A FIT-hez betérõ fiatalok – életkoruknak megfelelõen – különbözõ érdeklõdés- és képességvizsgáló, valamint motivációs számítógépes kérdõíveket töltenek ki, ezekbõl a legoptimálisabb esetben kiderül a pályaorientáció iránya. Egy komplex tanácsadó program segítségével például a számítógépes program konkrét szakmákat ajánl az egyénileg kitöltött kérdõívek alapján, valamint a szakma elsajátításához szükséges képzõintézményekig is el lehet jutni. A tanácsadás során a FIT munkatársa elbeszélget a gyerekkel és a szülõvel vagy a tanárral is, megbeszélik az eredményeket, és a tanácsadó javaslatot tesz a további lépésekhez. „Lelki törést még nem okozott a tanácsadás senkiben, nem lett soha sírás belõle, ha szembesítettem a fiatalt azzal, hogy az elképzelései nemigen reálisak” – mesélte Vass Dóra. Az egyetemre, fõiskolára készülõ fiataloknak a tanácsadás során bemutatják a felsõoktatásban induló szakokat, az országos trendeket, megtudhatják, hogy mibõl kell készülniük a „felvételire”, és információt kapnak arról is, hogy egy-egy szakra hányan jelentkeztek a korábbi években, milyen volt a túljelentkezés. Emellett szakmaismertetõ filmek és írásos bemutatóanyagok állnak a fiatalok rendelkezésére, hiszen néhányan nincsenek tisztában azzal, hogy az adott foglalkozás jól csengõ neve mit is takar valójában. „Volt egy diák, aki kitalálta, hogy zoológus lesz, aztán a szakmaismertetõ film után közölte, hogy õ ezt ugyan nem szeretné csinálni. És egyébként is, biológiából elég rossz jegyei voltak” – tette hozzá a tanácsadó. „Korábban a gimnáziumokban a humán tantárgyak voltak erõsebbek, mára azonban már kezd megváltozni a helyzet. A középiskolák még mindig nem adnak tökéletes alapot a természettudományos vagy a mûszaki felsõoktatáshoz, de már egyre többen jelentkeznek ezekre a képzési területekre is” – mondta Manherz Károly. Kapcsolat a munkaerõpiaccal Vass Dóra mindig elmondja az érdeklõdõ fiataloknak, hogy melyek azok a szakmák, amelyek keresettek a munkaerõpiacon, és melyek azok, amelyekkel nehézkes az elhelyezkedés. Jóval nagyobb az igény a középfokú végzettségû, hagyományos szakmával rendelkezõ munkavállalókra, mint amennyien az ilyen képzéseket választják. Ilyen szakmák például az asztalos, festõ-mázoló, kõmûves vagy a multinacionális cégeknél rendkívül keresett NC-, CNC-gépkezelõ. A diákok viszont inkább a felsõoktatásba próbálnak bekerülni, a jobb fizetés és megélhetés reményében. A média világát károsnak tartja ebbõl a szempontból, hogy sok fiatal csak azért jelentkezik például kommunikáció szakra, mert azt látják a tévébõl, újságokból, hogy a médiában dolgozók magas fizetést kapnak, és sokszor kerülnek a figyelem középpontjába. Az államtitkár szerint nincsenek jó elemzések, amelyek megmutatnák, hogy milyen szakmák a legkeresettebbek a munkaerõpiacon. A minisztérium tárgyal a munkáltatókkal, ám a cégek nagy része nem tud évekre elõre tervezni a munkavállalók esetében. Az már biztos, hogy csaknem hétezer pedagógus nem fog tudni elhelyezkedni a végzés után, nekik az átképzés lesz a sorsuk. „Tartjuk a kapcsolatot a munkaerõ-piaci szereplõkkel, bár az elõrejelzések csak rövid távra tudják megmutatni, hogy milyen szakemberekre lesz szükség. Az, hogy egy szakma az iskola befejezése után keresett lesz-e vagy sem, nem tudhatjuk elõre. Ha egy diák ragaszkodik ahhoz, hogy nyelvtanár lesz, nem beszélem le róla, de elmondom neki, hogy mire kell számítania. Tudnia kell, hogy napjainkban sajnos egyáltalán nem biztos az elhelyezkedése az oktatás területén, viszont adott szakmával akár tolmácsként, fordítóként vagy idegenvezetõként is dolgozhat” – fûzte hozzá Vass Dóra. Manherz szerint, ha a diák tisztában van azzal: nem biztos az elhelyezkedése például tanárként, de mégis vállalja, hogy elvégzi az egyetemet, akkor is kínálhatnak majd a cégek olyan állást neki, amely megfelelõ lesz számára. Azt nem teheti meg a minisztérium, hogy a felsõoktatást teljesen a munkaerõpiac igényeihez alakítja, s szigorúan csak olyan szakembereket képez, amelyekre a cégek „megrendelést adtak”. Mert akkor elvész az egyetemek kutatási bázisa, középiskolás szintre süllyednek.

Az idei felvételi eljárás kiegészítéseként egyes felsõoktatási intézmények pótfelvételi lehetõségeket hirdetnek. A kínálatuk az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) honlapjáról, a felvi.hu-ról letölthetõ. A lista karonként, képzési területenként és munkarendenként (nappali, levelezõ vagy távoktatás) tartalmazza az adott egyetem vagy fõiskola szabad kapacitását. A pótfelvételi eljárás során mindenhová maximum annyi hallgató vehetõ fel, amennyi a táblázatban szerepel, és csak azokra a szakokra, szakirányokra lehet jelentkezni, amelyek ebben szerepelnek. A táblázat tartalmazza azt is, hogy hány államilag támogatott vagy költségtérítéses hely szabad még, mennyi diák vehetõ fel posztgraduális képzésre vagy akár felsõfokú szakképzésbe. Vannak még jó helyek Míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a jogi és igazgatási képzési területre, nappali tagozatra már csak 8 fõ vehetõ fel, addig levelezõre és estire 472. Ugyanez a helyzet a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskoláján is (a gazdaságtudományok képzési területre a nappalira-levelezõre felvehetõ hallgatók száma 10-271) vagy a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán (itt a számok 24-110). Ám nem mindenhol van ez így: a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara például csak nappali helyeket hirdet a pótfelvételin, az orvos- és egészségtudományi képzési területre még 33 pótfelvételizõt várnak. Persze van olyan egyetem és kar is, ahová már nem lehet jelentkezni, mint például az ELTE BTK, ahol egyetlen pótfelvételizõt sem tudnak már „fogadni”. Számos intézményben viszont még elég magas mind a nappalis, mind az esti és levelezõs helyek száma. A jelentkezõk tájékozódásában az OFIK úgy próbál segíteni, hogy a táblázatban közli a szakoknak a képzési területi beosztását, és azokat az érettségi követelményeket, amelyek az adott szakhoz kellenek. Például a bölcsészettudományi képzési területre jelentkezõnek egy középszintû érettségi szükséges: a felvételizõnek a magyar vagy a történelem közül kell választania, a természettudomány képzési területen pedig biológia, informatika, földrajz, fizika, kémia, matematika, természettudomány vagy egy szakmai elõkészítõ tárgy közül szükséges egy középszintû érettségi. Különleges szabályok Az eljárás rövidsége miatt számos különleges szabály vonatkozik a most jelentkezõkre. A legfontosabb tudnivaló, hogy csak azok jelentkezhetnek, akik a normál eljárásban nem nyertek felvételt, illetve akkor még nem adtak be jelentkezési lapot. A pótfelvételivel csak egy intézménybe és egy szakra lehet jelentkezni. Viszont azért egy kiskapu létezik: ha az egyetem vagy fõiskola a vágyott szakot államilag támogatott és költségtérítéses formában is meghirdeti, akkor mindkét támogatási forma feltüntethetõ a jelentkezési lapon. Az elektronikus jelentkezés, azaz az e-felvételi nem vonatkozik a pótfelvételi eljárásra. A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt – a normál jelentkezési idõszakkal szemben – közvetlenül a felsõoktatási intézménybe kell eljuttatni. Külön jelentkezési lap készül, amelyen szerepel a „pótfelvételi” elnevezés, a papírokat annál a felsõoktatási intézménynél lehet beszerezni – ingyenesen –, amely a felvételizõ által kinézett szakot meghirdette. Természetesen maga a pótfelvételi nem ingyenes: még a jelentkezési lap leadása elõtt a laphoz mellékelt postautalványon be kell fizetni az 5000 forintos eljárási alapdíjat. A jelentkezési laphoz csatolni kell egy példányban mindazokat a dokumentummásolatokat – bizonyítványok, többletpontok, elõnyben részesítés feltételeinek igazolása –, amelyeket a felsõoktatási intézmény a Felsõoktatási felvételi tájékoztató 2007. címû kiadványban megjelölt; illetve azokat a középiskolai teljesítményeket, felvételi eredményeket kell igazolni, amelyeket az intézmények a jelentkezés elbírálásához kérnek. Bõvebb információ az érintett intézmények honlapjain, illetve tanulmányi osztályain kapható. Az OFIK felhívja a jelentkezõk figyelmét arra, hogy a pontatlanul kitöltött, a szükséges adatokat nem tartalmazó, illetve hiányos jelentkezési lapokkal – a felvételi eljárás rövid határideje miatt – a felsõoktatási intézmények nem tudnak foglalkozni, a jelentkezés automatikusan érvénytelenné válik. A jelentkezési lap beadásának határideje 2007. augusztus 13.