A szakképzés irányítása tavaly a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM) került annak a folyamatnak a részeként, amelynek célja a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolt irányítása. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott 16 térségi integrált szakképzési központban (TISZK) már az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint az új szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelõen tanulnak a diákok.


Kapcsolódó linkek


Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

szakkepzes.lap.hu

A reformfolyamat még nem zárult le, újabb nagy átalakulás elõtt áll a szakképzés: az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és az SZMM módosította a közoktatásról és szakképzésrõl szóló törvényeket, rendeleteket. Így megteremtették a jogi alapokat is ahhoz, hogy a szakképzést a gazdaság igényei szerint fejlesszék.

Több elismerést a fizikai munkásnak!

A munkáltatók jelentõs része elvárja, hogy a pályakezdõ tudja, mit jelent dolgozni, hogyan mûködik egy szervezet. Ezért módosították a szakképzési törvény gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésérõl szóló törvényt, ösztönözve a munkaadókat arra, hogy növeljék a tanulószerzõdések számát.

Többek között a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát erõsíti az az együttmûködési megállapodás is, melyet az SZMM februárban kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A megállapodás fõ célja a szakképzés versenyképességének erõsítése, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javítása.

A gazdaság szereplõi is részt vállalnak a képzésben

A cél a munkaerõ-piaci kereslet és a kínálat közelítése: a szakképzõ intézmények a jövõben a munkaerõpiac valós igényeinek megfelelõ számú és végzettségû szakembert képeznek majd. A szakiskolák 80 százaléka integrálódik majd a TISZK-be, hogy a gazdaságban jól hasznosítható képzést nyújtsanak.

Nagyobb szerepet kapnak a szakképzés irányainak (azaz a szakképesítések) és arányainak (a szakirányok szerinti tanulólétszám) meghatározásában, és a képzés fejlesztésében a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB), valamint a gazdasági kamarák. A bizottságok összetétele is megváltozik: nõ a gazdaság szereplõinek részvétele a képzésben, a társelnöki funkciót a kamarák képviselõje látja majd el.

A tartalmi fejlesztés eredményeként az új OKJ-ben szereplõ szakmák oktatása moduláris rendszerûvé vált. Ezek egymásra épülnek, így biztosítják az adott szakterületen a továbblépés lehetõségét, a magasabb képesítés megszerzését, a szakmák közti átjárhatóságot – alkalmazkodva a munkaerõpiac igényeihez.

Pályakövetési és munkaerõ-keresleti adatbázis

A feladatok között szerepel a pályaorientáció, a pályatanácsadás és a pályakövetés rendszerének fejlesztése is. A létrejövõ adatbázisban – az élethosszig tartó tanulás koncepciójának megfelelõen – mindenki megtalálja majd a számára szükséges információkat. A pályaválasztás elõtt állókat pályaismertetõ, foglalkozásokat bemutató filmek segítik a döntésben.

A pályakövetési rendszer a frissen végzettek elhelyezkedésérõl szolgáltat majd adatokat, ezzel segítve a pályaválasztási döntést. A munkába állók vagy munkát keresõk pedig átfogó tájékoztatást találnak a hazai oktatási és munkaügyi rendszerrõl, a munkaerõ-keresletrõl, a túltelített szakmákról és a szakmák szerinti bérekrõl.