Az értékpapír-befektetések alakulásáról készített – 2006 második félévét áttekintõ – elemzés szerint a hazai értékpapírpiacon továbbra is az állampapírok, tõzsdei részvények, illetve a befektetési jegyek számítanak a legnagyobb állományú és forgalmú értékpapírfajtának.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által félévente publikált statisztikák alapján látható, hogy az utóbbi években emelkedett a jelzáloglevelek és a nem állami kibocsátású kötvények kibocsátása és forgalomban lévõ állománya. A legnagyobb kapitalizációjú tõzsdei részvények pedig továbbra is nagyrészt a nem-rezidens befektetõk tulajdonában vannak.

Koncentrált kínálat

A 2006. december 31-i adatok alapján a Budapesti Értéktõzsdére (BÉT) bevezetett részvények kapitalizációját tekintve négy részvény - az OTP, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter – tette ki az összes részvény piaci értéken kimutatott állományának 84 százalékát. Az OTP 83,5 százaléka, a Mol 82,4 százaléka, a Richter 65,2 százaléka, míg a Magyar Telekom 93,5 százaléka külföldi befektetõk tulajdonában van.

A hazai értéktõzsdét jelentõs kibocsátói koncentráció jellemezte: az említett négy részvényen kívül mindössze további öt papír – a Borsodchem, az Elmû, az Egis, a TVK és az FHB – piaci értéken mért állománya érte el a BÉT kapitalizációjának egy százalékát.

A koncentráció a letétkezelési üzletágra is érvényes: a tavaly év végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt az állampapírok, tõzsdei részvények, illetve befektetési jegyek piaci értéken mért állományának jelentõs része. A december végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt a tõzsdei részvények, állampapírok és befektetési jegyek piaci értéken mért állományának 79 százaléka. Az értékpapírok legnagyobb hányada továbbra is a HVB Bank, a Citibank, az OTP Bank, illetve az ING Bank letétkezelésében volt.

A jelzáloglevelek állományának fele a pénzügyi vállalatok tulajdonában, 42 százaléka pedig külföldiek tulajdonában volt. A pénzügyi vállalatok tulajdonában lévõ jelzáloglevél-állomány az utóbbi 2 évben fokozatosan, a 2005. I. negyedévi 66 százalékról 50,4 százalékra csökkent, eközben a nem-rezidens befektetõk 26,7 százalékról 42 százalékra növelték részesedésüket.

Az állampapírnak nem minõsülõ kötvények 63 százalékát a hitelintézetek bocsátották ki, további 20,1 százalékát pedig egyéb pénzügyi vállalatok.

Az MNB adatai szerint 2006 végén a tulajdonosi szektorok megoszlását tekintve, a nem állam által kibocsátott kötvények 48,8 százaléka a pénzügyi vállalatok tulajdonában volt, emellett 24,5 százalékos arányt képviseltek a háztartások is. Az elmúlt félévben legnagyobb mértékben a biztosítók és nyugdíjpénztárak növelték kötvény-befektetéseiket, részesedésük 2,1 százalékponttal emelkedett.

Többségben a rövid állampapírok

Az állampapírok lejárati szerkezetében a legfeljebb 3 éves hátralévõ lejáratú papírok dominálnak. A 2006. év végén forgalomban lévõ állampapírok 44,2 százalékának hátralévõ lejárata legfeljebb 2 év, további 17,2 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva.

A kincstárjegyek – a hosszú lejáratú kötvények javára történõ – csökkenõ mértékû kibocsátása miatt, a 2 évnél rövidebb eredeti lejáratú állampapírok aránya 2006. júniushoz képest 3,4 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejûleg a hátralévõ lejárat alapján 5,5 százalékponttal mérséklõdött a 2 éven belül lejáró papírok aránya, míg a 2-3 éven belül lejárók aránya 4,3 százalékponttal emelkedett.

A nyilvános kibocsátású papírok több tulajdonosi szektor között viszonylag egyenletesen oszlanak meg, a külföldiek 30,2 százalékát, a biztosítók és nyugdíjpénztárak 28,6 százalékát, hitelintézetek 21 százalékát, a lakossági befektetõk 11,1 százalékát birtokolják. A zárt kibocsátású papírok 66,5 százaléka elsõsorban a hitelintézetek, 28,5 százaléka az MNB tulajdonában van.

A kamatozás módját tekintve 2006. december 31-én a fix kamatozású állampapírok voltak túlsúlyban, a forgalomban lévõ névértékes állomány 70,9 százalékát tették ki, míg az zéró-kupon papírok részesedése 20,9 százalék volt, a korábban kibocsátott, de még forgalomban lévõ változó kamatozású papírok állománya 8,2 százalékot tett ki.

Csökken a kötvényalapok súlya

A 2006. december végén forgalomban lévõ nyíltvégû befektetési jegyek 10,8 százalékát a hazai kötvényalapok, 20,4 százalékát ingatlanalapok, 30,3 százalékát pedig a pénzpiaci alapok bocsátották ki. A többi alaptípus részesedése együttesen 38,5 százalékot ért el. Számottevõ a belföldi kötvényekbe fektetõ alapok részesedésének csökkenése. Míg 2005 december végén még a forgalomban lévõ jegyek 33,3 százaléka volt hazai kötvényalap által kibocsátott befektetési jegy, addig 2006 végére 22,5 százalékponttal mérséklõdött ez az arány.