Az MTI által kérdezett, illetve elõrejelzéseikben szemlézett tíz nagy londoni befektetési ház szakértõinek mindegyike 8,5 százalékos, vagy afeletti 12 havi inflációt jósolt a múlt hónapra, közülük négyen 8,6, hárman 8,7 százalékot vártak, és elhangzott egy 8,8, illetve egy 9,0 százalékos elõrejelzés is. Ez összhangban van a Dow Jones friss körképével is, amelyet korábban már ismertettünk.

A legenyhébb prognózist a Barclays Capital adta 8,5 százalékkal; a sáv erõs végén a JP Morgan áll a 9,0 százalékos elõrejelzéssel. A várakozások átlaga 8,68 százalék; az elõzõ hónapban 7,8 százalék volt az éves infláció.

Eltérõ jóslatok a tetõzésrõl

Radoslaw Bodys, a Merrill Lynch londoni részlegének közép-európai közgazdásza szerint a várt múlt havi megugrást a hatóságiár-emelések "maradványa" és a kedvezõtlen éves bázishatások okozták. A szakértõ szerint ugyanakkor a magyarországi infláció most már tetõzik, a harmadik negyedévtõl pedig erõteljes lassulás várható. A Merrill Lynch londoni elemzõje 4,5-5 százalék közötti év végi éves inflációt vár.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort - a Dresdner Bank londoni befektetési részlege - Magyarország-elemzõje szerint már a 7,8 százalékos januári infláció is magasabb volt a vártnál. Tekintve a hatóságiár-emelések hatása és a várható tetõzés szintje körüli folyamatos bizonytalanságokat, a februári inflációs adat valószínûleg a korábbi hónapokénál fontosabb lesz a befektetõi hangulat szempontjából.

A ház 8,6 százalékos éves inflációt jósol februárról, azzal, hogy ezt már a tetõzésnek tekinti, amely után, a második negyedév közepétõl fokozatos lassulást vár. A londoni Dresdner-elemzõ szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az MNB jó eséllyel tartózkodni fog a kamatemeléstõl, különös tekintettel a forint erejére.

A Barclays Capital londoni befektetési csoport hétfõi elõrejelzése mindazonáltal azzal számol, hogy az éves infláció áprilisig 9 százalék fölé gyorsul tovább, mielõtt elindulna lefelé. Ugyanakkor ez a ház adta a legenyhébb, 8,5 százalékos elõrejelzést a februári adatra.

Térségi korrekció, majd forintgyengülés

A forint ütemes erõsödését az MTI által kérdezett londoni elemzõk egyelõre nem tartják infláció-befolyásoló hosszú távú tényezõnek; többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az elmúlt idõszak meredek feltörekvõ piaci eladási hulláma utáni, a térség egészére jellemzõ korrekcióról van szó.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvõ piaci stratégiáért felelõs alelnöke szerint ugyanakkor belejátszik a forinterõsödésbe az is, hogy a piac látja a kormány elkötelezettségét a költségvetés rendbetétele mellett.

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai elemzõje mindazonáltal azt mondta, hogy rövid távú korrekcióra számít, és arra, hogy az euró forintárfolyama két-három héten belül ismét 260 körül lesz.

247,5 a következõ támasz?

A múlt heti erõsödést követõen mindenesetre hétfõn reggel is erõsen kezdett a hazai valuta. A nyitásban még magasabban, 249,05/35 forinton állt az euró jegyzése, fél tíz körül viszont már 248,60/70 forinton jegyezték (szemben a péntek délutáni 249,50/60 forintos kurzussal). A forint a térségbeli és a többi feltörekvõ piaci valutához hasonlóan erõsödött - mondták el devizapiaci kereskedõk, akik szerint most 247,50-nél lehet a következõ technikai szint, ami útját állhatja a forint további erõsödésének.

Hétfõn a nap folyamán némiképp alábbhagyott a lendület: délután kettõig még a 250-ös szint alatt tartózkodott az árfolyam, majd enyhe gyengülésbe váltott át.

Maradt az árfolyam

Hétfõ délután nem változott a forint árfolyama: az eurót délután fél négy tájban 249,40/50 forinton jegyezték, ami gyakorlatilag megegyezik a péntek délutáni 249,50/60 forintos szinttel. A magyar nemzeti valuta 4 bázisponttal 11,66 százalékra erõsödött a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erõs oldalán.

A dollárral délután 189,45/55 forinton kereskedtek, míg pénteken délután 195,55/65 forint volt az árfolyam.