A 2006-os nyári utazási trendhez képest a legkedveltebb úti célok köre nem, viszont a dobogósok rangsora annál inkább változott. A piaci elemzõk ugyan a gazdasági megszorítások miatt visszaesést prognosztizáltak a turizmusban is, a magyarok utazási kedve azonban változatlan, bár többen keresik az olcsóbb ajánlatokat és élnek az elõszezoni foglalásokkal. Május és szeptember között a lakosság 41 százaléka tervez utazást, átlagosan 5-6 napra; 2006-ban 40 százalékuk készült üdülni ugyancsak kevesebb, mint egy hétre.

Családbarát országok

Törökország, Egyiptom, Tunézia és Görögország – a „négyesfogat” továbbra is tartja vezetõ helyét a szervezett utak terén a magyar utazók körében, s mint Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezetõ igazgatója fogalmazott, a klasszikus desztinációk esetében a tavalyinál kedvezõbb szezonra is számítanak. Törökország az ár-érték arány és a színvonalas szolgáltatások miatt kedvelt célpont az utazni vágyok körében. Sõt, a tunéziai szállodák mellett egyre több török hotel is gyermekkedvezményekkel, magyar nyelvû animátorok által szervezett gyermekprogramokkal csábítja a családos utazókat. Törökország vonzerejének növekedésérõl számolt be Zám Tibor is, a Best Reisen ügyvezetõ igazgatója, mondván az ország versenyképes árakkal invitálja a nyaralni vágyókat, ráadásul az elmúlt idõszakok robbantásos merényletei sem vetették vissza az érdeklõdést.

Egyiptom népszerûségének alakulásáról megoszlanak a vélemények. Annyi bizonyos, hogy a vörös-tengeri Sharm el-Sheikh és Hurghada továbbra is keresett úti célnak számít, ám a robbantások miatt megingott korábbi népszerûségüket még nem nyerték vissza a tengerparti üdülõhelyek. Az égei-tengeri szigetvilágból a körülbelül azonos árkategóriába tartozó Korfu, Rodosz és Kréta szigete számolhat kiugró magyar forgalommal az idén. A dobogósokat a kissé magasabb árfekvésû Zakintos és Kos szigete követi. Egyes utazásszervezõk szerint a görögországi árak némileg „elszálltak”, ez lehet az oka annak, hogy mostanság nem tudják megdönteni az örök slágernek számító tunéziai utak iránti keresletet.

Ami az árakat illeti, az olcsóbb kategóriába sorolt helyszíneken is ott lehet hagyni fejenként 450-500 ezer forintot, ha például egy négycsillagos törökországi hotel mellett döntünk a fõszezonban, miközben a drágábbnak tekintett görögországi nyaralás egy elõ-, illetve utószezonban bérelt apartman esetében három fõ részére akár 21 ezer forintból is kijön. Rendszerint azonban a 2-3-csillagos szállodák és az olcsóbb árkategóriájú, több férõhelyes apartmanok dominálnak (például Horvátország, Görögország esetében) a külföldi szállásfoglalásoknál.

Horvátország vagy Balaton?

A szervezett utak körében egyes utazási irodáknál visszaesés tapasztalható Horvátország irányába, amely azonban korántsem azt jelzi, hogy megcsappant volna az Adriai-tenger vonzereje és népszerûsége. A horvát tenger a közelsége miatt (autóval körülbelül 5 óra alatt elérhetõ) továbbra is elõkelõ helyet foglal el a nyári úti célok ranglistáján, a magyarok csupán önállósodnak az utazásszervezésben. „A mérséklõdés elsõsorban annak köszönhetõ, hogy az Adriára utazók az elmúlt években egyre inkább az utazási irodákat mellõzve foglalják le az eddig már jól bevált apartmanokat” – mutatott rá Molnár Judit.

Az említett országok népszerûségével ugyan korántsem vetekedhet még Bulgária, ám mind többen érdeklõdnek a fekete-tengeri nyaralóhelyek iránt. A bolgár tengerpart pedig elõbb-utóbb egyre több magyar utazót szív el a „négyesfogatból”, illetve Horvátországból, melyet az olcsóbb árfekvéssel magyarázhatunk.

A „Balaton-Adria versenyben” viszont az utazásszervezõk prognózisai szerint idén ismét a „magyar tenger” kerekedhet felül. Ezt nemcsak azzal magyarázzák, hogy kezdi visszanyerni régi jó hírnevét a Balaton, hanem azzal is, hogy az árakat tekintve kedvezõbb, mint az Adriai-tenger. A Magyar Turizmus Zrt. felmérésébõl mindenesetre kiderül, hogy az idén várhatóan mintegy félmillión választják a Balatont. Sõt a 2007. évi fõszezon elején végzett kutatás szerint a „magyar tengerre” több mint háromszor több utazást terveznek a magyarok, mint Horvátországba.

Madeira és Toszkána az ínyenceknek

Aki divatosabb helyekre vágyik, a mediterrán térség kínálatából Franciaország, Olaszország (Lignano, Lido di Jesolo, Bibione), Spanyolország (Costa Brava, Costa del Sol, Ibiza), illetve Ciprus mellett is dönthet. Ezek az útirányok továbbra is népszerûek, bár nem az olcsó árfekvésük miatt. A klasszikus tengerparti nyaralóhelyek helyett például az olasz falusi turizmus jegyében akár egy toszkán villában vagy parasztházban is ki lehet kapcsolódni.

A nyári utazási palettán az exkluzívabb úti célok is helyet kapnak, úgy mint például a Maldív-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek, Kuba avagy Dubai, még ha csupán egy szûk réteg dönthet ezen nyaralóhelyek mellett.

Ami a magyarok utazási szokásait illeti, a családosok rendszerint a fõszezonban (különösen június utolsó hete és július elsõ két hete népszerû) indulnak nyaralni az iskolai szünet kötöttségei miatt. Az elõ- és utószezoni kínálatból pedig leginkább az egyénileg vagy párban utazók, illetve a nyugdíjasok csemegéznek. A statisztikák szerint a külföldi utazások átlagos idõtartama egy hét, míg a belföldi utazásoknak csak egyötödét tervezik ilyen hosszúságú idõtartamra.