Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek - Belföld

Bárkit ki lehet zárni az öröklésbõl, de a kitagadáshoz már nyomós okra van szükség

2025.07.31

A magyar öröklési jog a rokoni viszonyokra és a Polgári Türvénykönyvben (Ptk.) meghatározott öröklési rendre épül, és nem érzelmi kötelékekre vagy a kapcsolat minõségére. A törvényes öröklési rend szerint ugyanis az örökösök jogosultak az örökségükre, függetlenül attól, hogy meghatározó szerepet játszottak-e az örökhagyó életében, vagy részt vettek-e a gondozásában, támogatásában. A törvény egyértelmû sorrendet állít fel a hozzátartozók között. Elsõ körben az örökhagyó leszármazói (gyerek, unoka, dédunoka) és a házastársa örökölhetnek (míg az élettárs csak végintézkedés alapján). Elsõsorban mindig az elhunyt gyermeke a jog szerinti örökös, ha több gyereke is van, õk egyenlõ arányban osztoznak a hagyatékon.
Az örökhagyó végintézkedéssel még életében meghatározhatja az öröklési rendet, azaz, hogy ki és milyen arányban örököljön utána. Vagyis a végrendelkezõ felülírhatja a törvényes öröklés rendjét.
A végrendeletnek ugyanakkor szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen.
Elég egy apró hiba vagy elírás, és a végrendeletet sikeresen megtámadhatja a többi örökös.
Aki biztosítani szeretné, hogy az öröklési rend a végakarata szerint érvényesüljön, érdemes ügyvéd vagy közjegyzõ segítségét igénybe vennie. A közjegyzõ által készített vagy nála letétbe helyezett végintézkedést bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami garantálja, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzõ tudomást szerezzen róla.
Amennyiben az örökhagyó életében nem készített végrendeletet, és nem intézkedett a vagyona sorsáról, akkor a halálával a törvényes öröklési rend érvényesül. A haláleset bekövetkezte után már nincs mód az öröklési rend megváltoztatására, így minden törvényes örökös igényt tarthat az örökségére.
A jog legtöbbször precíz fogalmakat használ. Ami a köznyelvben elmegy szinonimaként, az például az öröklési jogban teljesen félrevezethet. Sokan összetévesztik, vagy összemossák az örökségbõl kizárást az örökségbõl való kitagadás fogalmával. Pedig ég és föld.
Bármelyik örököst ki lehet zárni az öröklésbõl, és még csak meg sem kell indokolni. Ehhez elég például, ha a végrendeletben az örökhagyó feltünteti, hogy nem szeretné, ha a szóban forgó örökös örökölne utána. Hallgatólagos kizárásnak minõsül, ha egyszerûen kihagyja a törvényes örököst a végrendeletbõl, és valamennyi hagyatékába tartozó vagyonelemrõl rendelkezik.
Viszont kizárás esetén is jár a kö­te­les­rész, amelyre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülõje akkor is jogosulttá válik, ha a végrendeletben nem szere­pel örökösként. A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Például ha a két törvényes örökös közül az egyiket végrendeletben kizárták az öröklésbõl, akkor õt így a hagyaték 1/6-a illeti meg.
Egy örököst kitagadni nem olyan egyszerû, mint kizárni. Egy összeveszés, de még önmagában a felek közötti átmeneti megromlott kapcsolat sem szolgáltat kellõ jogalapot arra, hogy valakit még a kötelesrésztõl is megfosszanak.
A kitagadás csak akkor lesz érvényes, ha arra valós, nyomós ok van, és ezt a törvényben is meghatározott okot a végrendeletben is megjelölte, részletesen megindokolta az örökhagyó.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
- az örökhagyó vagy annak házastársa vagy egyenes ági rokona életére tört, vagy sérelmükre súlyos bûncselekményt követett el;
- végrehajtandó szabadságvesztését tölti;
- az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását szándékosan megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
- törvényi kötelezettsége alapján köteles lett volna õt eltartani, de e kötelezettségét súlyosan megsértette;
- erkölcstelen életmódot folytat;
- a tõle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá;
- nagykorú leszármazó (gyermek, unoka) az örökhagyóval szemben durva hálátlanságot tanúsított.

  • Az örökhagyó továbbá kitagadhatja az öröklésbõl a házastársat házastársi kötelességét durván sértõ magatartása miatt. Az ítélkezési gyakorlat szerint a házastársi hûtlenség súlyosabb esetei is megalapozhatják a kitagadást.

vissza
 

Partnereink

Hirdetések