Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió (EU) katonai szövetséggé alakításának elutasításáról szóló határozati javaslatot nyújtott be az Országgyûlésnek Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetõ és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. Az indítványban elutasítják az EU-tagállamok szuverenitását veszélyeztetõ törekvéseket is.
Az Országgyûlés honlapján szereplõ javaslat szerint Magyarország szomszédságában a második világháború óta nem látott, százezrek életét követelõ fegyveres konfliktus zajlik, ami különösen a régió, de egész Európa biztonságát közvetlenül veszélyezteti. Mint írják: Európa legfontosabb feladata a konfliktus súlyosbodásának megelõzése lenne, fegyverszünet és érdemi béketárgyalások elõsegítésével, de az Európai Unió intézményei és vezetõi sorozatosan olyan döntéseket hoznak, amelyek növelik az eszkaláció veszélyét, és egyre közelebb sodorják Európát a háborúhoz.
A beterjesztõk hangsúlyozzák: Magyarország ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné. Továbbá Ukrajna nem felel meg az európai uniós tagság kritériumainak, ezért az Európai Unióról szóló szerzõdés 49. cikkével összhangban nem vehetõ fel az EU-ba.
Az indítvány szerint az Országgyûlés felszólítja a kormányt, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa.
A javaslat szerint az Országgyûlés megállapítja, hogy Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból és mindent megtegyen a békéért, ezért a Országgyûlés felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg mindent a nemzetközi béketörekvések támogatása érdekében és ne küldjön pénzt és fegyvereket Ukrajnába. Támogasson minden olyan béketörekvést – különösen az Amerikai Egyesült Államok elnökének kezdeményezéseit –, amely Magyarország és az Európai Unió biztonságát súlyosan veszélyeztetõ orosz-ukrán háború lezárását szolgálja. Továbbá tegyen meg minden szükséges lépést annak elkerülésére, hogy akár Magyarország, akár az Európai Unió belesodródjon az orosz-ukrán háborúba.
Emlékeztetnek: az Európai Unió a háború kitörése óta 193,3 milliárd euró (mintegy 73 104 milliárd forint) támogatást nyújtott Ukrajnának, ami közel háromszorosa annak a nettó uniós támogatásnak, amit Magyarország 2004 óta kapott. Az Európai Unió – Magyarország, Csehország és Szlovákia kimaradása mellett – további 90 milliárd euró (mintegy 34 037 milliárd forint) „hitelt” nyújt Ukrajna részére 2026-2027-ben, amelyhez nemzetközi pénzpiacokról vesz fel hiteleket. A beterjesztõk szerint a „hitelt” Ukrajna csak a háború utáni orosz jóvátétel esetén fizeti vissza, így valójában vissza nem térítendõ támogatásról van szó. Az Európai Bizottság tervezete pedig a kohéziós források és agrártámogatások legalább 20 százalékos csökkentésével teremtené elõ az Ukrajna támogatásához szükséges forrásokat.
A beterjesztõk felidézik, hogy az Európai Bizottság elnöke bemutatta Európa állam- és kormányfõinek az Ukrajna jólétét megalapozó újjáépítési tervet, amelyben 800 milliárd dollár (mintegy 255 384 milliárd forint) támogatási igényt fogalmaznak meg a következõ évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére, illetve további 700 milliárd dollár (mintegy 223 461 milliárd forint) támogatási igényt katonai célokra. A terv finanszírozása pedig minden magyar család számára közel 1,4 millió forint anyagi terhet jelentene – sorolták.
A javaslat szerint az Országgyûlés üdvözli, hogy a kormány nemzeti petíció formájában kéri ki a magyar emberek véleményét Ukrajna további háborús finanszírozásával kapcsolatban. Egyben az Országgyûlés felszólítja a kormányt: akadályozza meg, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a Magyarországnak és a magyar embereknek jogszerûen járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék. A továbbiakban arról írnak, hogy az Európai Unión belül egyre erõsödnek azok a politikai és intézményi törekvések, amelyek az Európai Uniót katonai szövetséggé alakítanák át. Megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek az Európai Unióról szóló szerzõdésben foglalt kölcsönös védelmi klauzula értelmezését kiterjesztve, a jelenlegi szerzõdéses kereteken messze túlmutató katonai kötelezettségeket hárítanának a tagállamokra.
Megjegyzik: ebbe az irányba mutat az Európai Néppárt elnökének nyilatkozata az európai zászló alatt szolgáló csapatok Ukrajnába küldésérõl, valamint az Európai Unió katonai védelmi szövetséggé alakításáról.
Ezért az Országgyûlés felszólítja a kormányt, hogy lépjen fel az EU katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben. A javaslat azt is tartalmazza: az Országgyûlés elutasít minden olyan uniós kezdeményezést, amely az egyhangúság eltörlésére, korlátozására irányul, mert az ilyen módszerek az intézményi egyensúly megbontásához, a tagállami hatáskörök elvonásához és a jogbiztonság sérelméhez vezethetnek. Továbbá felszólítják a kormányt, hogy az Európai Unió intézményeiben Magyarország érdekeit a nemzeti szuverenitásának védelmében minden jogszerû eszközzel képviselje – tartalmazza az MTI által is szemlézett határozati javaslat.