Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek - Belföld

Jön az adómentes gyed, a betelepülési adó és a születendõ gyermek haza nem adhatósága

2025.06.27

Mutatjuk a jövõ héttõl hatályba lépõ fontosabb jogszabályi változásokat.
A 2025. évi XVI. törvény alapján a csecsemõgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) mentesül a személyi jövedelemadó (szja) alól.
A csedet a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelõzõ két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt, míg a gyed ugyanezen feltétellel a gyermek 2 éves koráig jár. Az örökbefogadói díjat pedig a kétévesnél (ikrek esetén háromévesnél) idõsebb gyermeket örökbe fogadó szülõ kapja, ha rendelkezik az elõírt elõzetes biztosítási idõvel.
A csed és az örökbefogadói díj után nem kell sem tb-járulékot, sem nyugdíjjárulékot fizetni, azaz egyiknek sem lesz közterhe. A gyedet viszont ezután is 10 százalék nyugdíjjárulék terheli.
A csed szja-mentessége átlagosan havi 78 ezer, a gyedé 43 ezer forint többletet jelent majd a családoknak.
És ez még nem minden. Egy másik törvénymódosítással júliustól bevezetik a csed extrát. Ennek lényege: a gyermek 3 hónapos korától kezdve az anyák munka mellett is jogosultak lesznek a csed 70 százalékának folyósítására.
Július 1-jétõl módosul a gyermekvédelmi törvény is. A jogszabály egy új, IX. fejezettel bõvül,  amely A születendõ gyermek haza nem adhatóságának megállapítása címet viseli.
Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendõ gyermeket veszélyeztetõ körülményeket tár fel, és azokat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból megvizsgálja, hogy a gyermek szülei gondozásában történõ nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlõdését.
Ha a gyámhatóság megállapítja a veszélyeztetést, dönt a születendõ gyermek haza nem adhatóságáról, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.
Módosul a szociális törvény. Júliustól kedvezõen változik a közgyógyellátásra való jogosultság szabályozása. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására eddig és ezután is a járási (fõvárosi kerületi) hivatalhoz kell fordulni. A hivatal elbírálja a kérelmet, és ha a jogosultsági feltételek fennállnak, határozatot hoz a jogosultság megállapításáról. Eddig az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapíthatták meg. Ezt követõen az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló körülmény fennállásának idõtartamáig, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdõ idõpontja a határozat meghozatalát követõ 15. nap helyett a határozat meghozatalát követõ nap lesz.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozása ellenére Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a Magyarország versenyképességének javítása érdekében, egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely több pontjában is megváltoztatja az egészségügyi alapellátást rendezõ törvény elõírásait. A törvénymódosítás július 1-jétõl az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban való részvétel feltételeit a háziorvos, házi gyermekorvos és az állami mentõszolgálat megállapodásban rendezi, azzal, hogy a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás aláírásától függetlenül köteles részt venni az ügyeleti feladatok ellátásában. A MOK nehezményezi, hogy a szerzõdés tartalmát a szerzõdõ felek jogszerû megállapodása helyett miniszteri rendeletben határozhatják meg. A kamara szerint a jogszabály-módosítás tovább növeli a háziorvosi életpálya kiszámíthatatlanságát, rombolja vonzerejét, várhatóan fokozza a pályaelhagyást.
Ugyancsak július 1-jén lép hatályba a településvédelmi törvény, amely lehetõvé teszi az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a településükre vagy annak egyes részeire való beköltözést. Ennek érdekében a helyi önkormányzat elõvásárlási jogot kap, feltételekhez kötheti a lakcímbejelentést, betelepülési adót vethet ki az ingatlanvásárlókra.
A Büntetõ törvénykönyv (Btk.) a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket a pénzmosás, valamint az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység keretében szabályozta. Július 1-jétõl két új bûncselekmény jelenik meg a kódexben: 
Kriptoeszközzel visszaélés
Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása


vissza
 

Partnereink

Hirdetések