Hírek - Belföld
Mégsem lesznek kötelezõ szûrõvizsgálatok januártól
2024.12.03
Újabb információ derült ki a kötelezõ szûrõvizsgálatok januári bevezetésérõl. Az Országgyûlés júniusban fogadta el a törvénymódosítást, amellyel Pintér Sándor belügyminiszter elrendelhetné a kötelezõ szûrõvizsgálatokat bizonyos korosztályokban. Az egészségügyi kezdeményezés heves indulatokat váltott ki. A tiltakozók szerint a kórházi feltételek sem adottak még egy ilyen lépésre.
Mint írtuk, elfogadta az Országgyûlés a júniusban benyújtott salátatörvényt, amely lehetõséget adna Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy az eddig csak ajánlott szûrõvizsgálatokat kötelezõvé tegye a 18 éven felüliek bizonyos részeinek.
A betegségek megelõzésérõl, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szûrõvizsgálati rendszerelveirõl elnevezésû 15 oldalas koncepciót július elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány.
A dokumentumból az is kiderült, hogy a vizsgálat érintené: a 25 és 65 év közötti nõk háromévenkénti méhnyakrákszûrését, a 45–65 év közötti nõk kétévenkénti emlõszûrését és az 50–70 év közötti férfiak és nõk vastagbélrákszûrését is.
A Belügyminisztérium a 24.hu-t tájékoztatta arról, hogy 2025-tõl továbbra is csak önkéntes szûrések lesznek, így egyelõre semmilyen kötelezõ szûrés bevezetésérõl nincs döntés.
A rákszûrések kötelezõ vizsgálatáról az egészségügyért felelõs államtitkár augusztusban nyilatkozott a Hír TV-nek. Takács Péter ekkor úgy fogalmazott, hogy a vastagbélrákszûrés és a mammográfia sem lehet kötelezõ, mert nem is írhatnak elõ kötelezõen olyan szûrõvizsgálatot, amely valamilyen eszközös (invazív) beavatkozással jár. Ugyanakkor januártól egy új típusú szûrõvizsgálat bevezetését is felvetette, amely egy általános, népbetegségek kiszûrését célzó egészségfelmérés lenne, amely egy kockázatértékelõ kérdõívvel indulna.
Mint írtuk, sokan már nyáron tiltakoztak a kötelezõ vizsgálatok bevezetése ellen. A Mi Hazánk petíciót is indított az ügyben, emellett egy közösségi csoport is alakult több ezer taggal, akik szerint a törvénymódosítás „lehetõvé teszi, hogy a belügyminiszter veszélyes és fájdalmas invazív vizsgálatokat rendeljen el”, így addig tiltakoznak, amíg vissza nem vonják azt. Szerintük a szûrések fizikai és lelki megterhelést is jelentenek az alany számára.
Az egészségügyi szakembereknél szintén ellenérzést váltott ki a szûrõvizsgálatok kötelezõ bevezetése. Véleményük szerint ahhoz, hogy a szûrõvizsgálatokat el lehessen végezni, nemcsak hajlandóságra lenne szükség a lakosság részérõl, hanem a technikai és ellátási feltételeket is biztosítani kellene.
A rákellátásban dolgozó emberekbõl továbbra is hiány van, a szûrõhálózat bõvítése elengedhetetlen lenne, valamint az ehhez szükséges berendezésekbõl is kevés van. További problémát jelent, hogy a rákgyanús betegeknél a rendeletben elõírt 14 napnál sokkal többet kell várni egy-egy CT- vagy MRI-vizsgálatra, ami nagyban rontja a gyógyulás esélyeit is.
