Szinte zavartalanul folytathatják tevékenységüket az úgynevezett fogyasztói csoportok, amelyek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a fogyasztóvédõk szerint is egyre több ügyfelet húznak csõbe megtévesztõ reklámjaikkal. Bár a csoportok szervezése nem tilos, több cég úgy kínálja szolgáltatását, hogy az érdeklõdõ könnyen azt hiheti, hogy hitelt, vagyis azonnali pénzt kap, pedig errõl szó sincs.

A 2008 õszén elmélyülõ válságban a hitelezés jelentõsen visszaszorult, illetve megdrágult, ennek következtében igen csábítóak a fogyasztói csoportok által néhány ezer forintos havi törlesztés mellett kínált milliós összegek. (A fogyasztói csoportok megtévesztõ reklámjairól bõvebben itt olvashat.) Az állami hivatalok eszközei azonban korlátozottak a megtévesztõ üzleti tevékenység visszaszorításában.

A GVH már többször jelezte az Országgyûlésnek a problémát, sõt 1999-ben megkezdõdött egy kormányrendelet kidolgozása, de a mai napig nem született belõle jogszabály, több mint egy évtizede az összes kormány elhanyagolja a kérdést.

Mivel nincs olyan szerv, amely nyilvántartást vezetne a fogyasztói csoportokról, valójában senki sem tudja, hogy hány ügyfél tartozhat a cégekhez, a megtévesztett ügyfelek panaszaiból azonban sejthetõ, hogy egyre többen estek a hitelnek látszó termékek csapdájába. Balogh Virág, a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetõje, valamint a Fogyasztóvédõk Magyarországi Egyesülete (Fome) is arról számolt be, hogy az elmúlt 2-3 hónapban egyre több panaszos ügyfél kereste meg õket. Az állami hatóságok pedig arra figyelmeztettek már tavasszal, hogy egyre több a fogyasztói csoportot szervezõ cég.

Ottlakán Johanna, a Fome munkatársa saját tapasztalata szerint heti 7-10 telefonhívást, plusz több elektronikus levélben való segítségkérést kapott az elmúlt hetekben. A teljes sértetti kört azonban nyilvántartás híján nehéz feltárni, a GVH szerint több tízezren is lehetnek.

A problémát tehát ismerik az állami hatóságok, lehetõségeik azonban szûkösek. Balogh Virág az [origo]-nak elmondta, fél év alatt 10 eljárást indítottak különbözõ cégek ellen, jelenleg is 6-7 van folyamatban, amelyben mindössze 4 fõs csapat végzi a vizsgálatot. A hivatal dolgát nehezíti, hogy sorra jelennek meg a fogyasztói csoportot szervezõ cégek, melyek "nem feltétlenül együttmûködõek" a vizsgálatok folyamán. "A GVH-ra irányadó jogszabályok a reklámok vizsgálatát teszik lehetõvé, ennél tovább a hivatal nem léphet" - ismerte el a hivatal korlátozott mozgásterét Balogh Virág.

Ráadásul - a GVH 2009-es országgyûlési beszámolója szerint - elõfordul személyi átfedés az egyes vállalkozások között, valamint az a jelenség is gondot okoz, hogy egyes fogyasztói csoportokat szervezõ vállalkozások átadják tevékenységüket vagy megszûnnek, majd (akár ugyanazon személyek közremûködésével) új néven, a korábbival megegyezõ gyakorlatot folytatva mûködnek tovább.

Az újságokban hirdetõ, fogyasztói csoportokat szervezõ cégek láthatóan hitelként kívánják láttatni szolgáltatásukat - a GVH emiatt vizsgálja a tevékenységüket, illetve emiatt büntetett korábban. Emellett azonban olyan üzleti magatartást is tapasztalni, amit nehezen lehet ügyfélbarátnak minõsíteni. A GVH, a fogyasztóvédõk és az [origo] saját tapasztalataiból gyûjtöttünk néhányat:

- az ügyfél azt hiheti, hogy pénzt (hitelt) kap, pedig valójában vásárlási joghoz jut: próbahívásunkkor az egyik cégnek folyamatosan ismételtük, hogy hitelt kívánunk felvenni, de egyszer sem mondta az ügyintézõ, hogy azt nem szolgáltatnak, azonban több kifejezés (3 millió forintig nem szükséges ingatlanfedezet, elég a jövedelemigazolás, 1-2 napos elbírálási idõ, fix törlesztõrészlet, 1-25 éves futamidõ) alapján hihettük volna, hogy hitelrõl van szó
- gyakran igen magas regisztrációs díj, elõfordult 1 millió forintos befizetés is
- sok panaszos azzal fordul segítségért, hogy az elsõ "törlesztõrészlet" befizetéséig sem érkezett meg a pénz - a cég viszont nem válaszol, vagy húzza az idõt
- a jog megszerzésének módja gyakran homályban marad az ügyfelek elõtt
- az alapesetben 30 napos elállási idõt lerövidítik, például azzal a trükkel, hogy a soron következõ úgynevezett közgyûlésig (ahol döntenek a vásárlási jogról) tûzik ki az érvényességét, ami adott esetben lehet a szerzõdés életbe lépése utáni napon is
- a közgyûlésrõl készül közjegyzõi okirat, ezt azonban nem adják ki az ügyfélnek

A versenyhivatal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámokat már az eljárás befejezése elõtt is betilthatja ideiglenes intézkedésként, ezt négy céggel idén már meg is tette. A módszer azonban csak konkrét szövegek, kifejezések esetén alkalmazható: ezek nem szerepelhetnek a hirdetésben, magát a reklámtevékenységet (módosított szöveggel) folytathatják a cégek - mondta Balogh Virág. A GVH tájékoztatása szerint két cég (Euromobilien Hungary és Swiss Invest), melyet ideiglenesen eltiltott egyes reklámjaitól, változtatott a szövegeken, ezért találhatók meg hirdetéseik az újságokban.

A jelenlegi szabályozás szerint a GVH az eljárást megelõzõ évi nettó árbevétel 10 százalékáig szabhat ki bírságot az adott vállakozásra. Egyes cégek esetén ez nem jelent komoly tételt, mivel többségük csak tavaly alakult, azaz néhány hónap bevételei után lehet csak bírságot kiszabni. Bár a hivatal a folyamatban lévõ eljárások eredményére nem tehet utalást, a versenytanács korábbi, bírsággal végzõdõ döntései arra engednek következtetni, hogy a korábbiakhoz hasonlóan megtévesztõ reklámokat alkalmazó fogyasztói csoportok is fizethetnek még bírságot.

Ennél szigorúbb fellépésre azonban nincs lehetõség, az állami hatóságok kezét ugyanis megkötik a törvényi keretek. A GVH csak a hirdetések miatt léphet fel ellenük, míg a PSZÁF csak akkor, ha az adott cég jogosulatlanul végez pénzügyi tevékenységet. Korábban még fordult elõ olyan eset (a PSZÁF 2007 eleji közleménye szerint 3 cégnél találtak szabálytalanságot), amelyben egyes fogyasztói csoportok pénzügyi szolgáltatásnak minõsülõ tevékenységet végeztek. Ilyet azonban már régóta nem talált a PSZÁF, 2007 óta nem bírságolt ilyen céget, pedig próbavásárlásokkal tesztelte a mûködésüket.
A Szerencsejáték Felügyelet szerint a sorsolásos kiválasztás módszere nem számít engedély nélküli szerencsejátéknak, mivel "ezekben az esetekben a tétfizetés, mint a szerencsejáték alapvetõ eleme, nem valósul meg, valamint a nyeremény sem értelmezhetõ." Azért nem minõsül tehát szerencsejátéknak, mivel az ügyfelek a vásárlói jogért fizetnek, a sorsolás nem a kifizetésrõl dönt, hanem annak idejérõl.

Ezek miatt a Szerencsejáték Felügyelet nem vizsgálta a cégeket. "A fogyasztói csoportok szerencsejáték-szakmai szempontú, kiemelt vizsgálatára a fentiekre figyelemmel nem került sor" - válaszolta az APEH-hez tartozó Szerencsejáték Felügyelet az [origo] kérdésére.

A GVH többször jelezte már az Országgyûlésnek a szabályozás hiányosságaiból fakadó veszélyeket. A hivatal 2009-es jelentése szerint fogyasztói csoportokat szervezõ vállalkozások "az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévõ, jellemzõen anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (BAR-listások, nyugdíjasok)" célozzák.

A versenyhivatal felhívta a politikusok figyelmét, hogy a reklámok révén az ügyfelek annak reményében kötnek szerzõdést a fogyasztói csoport szervezõjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felel meg a valóságnak. Ezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal javasolta, hogy az Országgyûlés "ismételten fontolja meg az úgynevezett fogyasztói csoportok szervezésének és mûködtetésének kereteit meghatározó szabályozás kialakítását".

A megtévesztett fogyasztók száma "részben a válság (...) hitelképességre gyakorolt kedvezõtlen hatására" megemelkedett, viszont a szabályozás hiányossága nem új probléma. "Bár már 1999-ben megkezdõdött az erre vonatkozó kormányrendelet kereteinek kialakítása, a jogszabály hatályba lépése annak elfogadása ellenére a mai napig várat magára" - olvasható a jelentésben.


A Fogyasztói Csoportok Egyesülete "szigorú számonkéréssel és ellenõrizhetõséggel" akadályozná meg az "ál fogyasztói csoportszervezõk ügyeskedését". Az érdekvédõ szervezet azt javasolja, hogy a kormányrendelet tartalmazza a vezetõ tisztségeket betöltõk kötelezõ minimális pénzügyi végzettségét, minimum 20 millió forint "csoportalap biztosítékot", elõírásszerûen informatikai hátteret és állandó ügyfélszolgálati irodát.

Az egyesület szerint "a félrevezetõ, megtévesztõ hirdetések nem elfogadhatóak", honlapjukon fel is tüntetik a GVH-eljárásokról szóló híreket, amelyeket a szabálytalan reklámok miatt indított a hatóság. Az egyesület szerint a kormányrendeletben kéne szabályozni a hirdetésekben kötelezõen közlendõ információkat, "amely alapján a fogyasztó egyértelmû különbséget tud tenni a banki, illetve a fogyasztói csoportrendszer között" - írta az egyesület az [origo] megkeresésére.