A tervezett február 24-e, az orosz invázió évfordulója helyett az Európai Parlament elõrehozta, és február 11-én, szerdán délben szavazott az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelfelvételrõl, valamint az ehhez szükséges két jogalkotásról, a jelenlegi 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF), valamint az ebben szereplõ Ukrajna-eszköz módosításáról. 
Ahogy várni lehetett, a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitelt az Európai Parlament többsége megszavazta.
A hitelfelvételt és ennek kritériumait tartalmazó megerõsített együttmûködésrõl szóló rendeletet a 652 EP-képviselõbõl 458 igennel, 140 nemmel, 44 tartózkodás mellett fogadták el, a folyósításhoz szükséges Ukrajna-eszköz módosítása 473 igennel, 140 nemmel és 32 tartózkodással ment át, míg az MFF módosítását, ami a fedezetet biztosítja, 490 EP-képviselõ támogatta, 130 ellenezte 32 tartózkodás mellett.
A szavazás eredménye nem érhet váratlanul senkit, hiszen az lényegében csak formalitás volt, mivel az EP még korábban megszavazta a hitelfelvételt és hogy annak terheibõl Magyarország, a Cseh Köztáraság és Szlovákia mentesül, bár a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselõjének is helyet adó szélsõjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) a szavazás elõtt kezdeményezte, hogy azt napolják el, de ezt végül nem támogatta az EP többsége.
A tagállamok állam- és kormányfõi még a decemberi EU-s csúcson állapodtak meg, hogy Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia kimaradásával 90 milliárd eurónyi hitelt vesznek fel közösen, ami aztán Kijev pénzügyi támogatására fordítanak – a most megszavazott összeg Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek a háromnegyedét fedezi.
Ezután az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még januárban mutatta be magát a konstrukciót, ami alapján a 90 milliárd euróból Kijev annak kétharmadát, 60 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra költheti; egyharmadát, 30 milliárd eurót pedig az ukrán költségvetés támogatására használhatja fel.
Ugyanakkor a hitelkonstrukció valamennyire rugalmas, így a 60:30-as arány nincs kõbe vésve. Emellett a folyósítást az Európai Bizottság reformokhoz köti, elsõsorban erõs demokratikus eljárásokhoz, a jogállamiság tiszteletben tartásához, valamint korrupcióellenes intézkedésekhez.
Így Kijev számára a kifizetések elméletben akkor válnak elérhetõvé, ha ezeket teljesíti.
A 60 milliárd eurós katonai támogatást Kijev elsõsorban az EU-ból, Ukrajnából vagy az Európai Gazdasági Térség országaiból származó eszközökre és lõszerekre költheti, és csak abban az esetben térhet el ettõl, ha sürgõs katonai igényei miatt azokra azonnal szükség lenne, és ezen országokból az nem lenne teljesíthetõ.
A kölcsön tõkeösszegének visszafizetéséért Ukrajna felel, viszont azt majd az Oroszországtól kapott jóvátételbõl kell majd visszafizetnie.
A tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) még múlt héten állapodott meg a hitelfelvétel jogi keretérõl. Amennyiben a Tanács az MFF és az Ukrajna-eszköz módosítására is rábólint, akkor az Európai Bizottság megkezdheti a hitelfelvételt, majd annak folyósítását Ukrajna számára még az idei elsõ negyedévben.
Ukrajnának azért volt szüksége a 90 milliárd eurós támogatásra, mert a honvédõ háborút vívó ország áprilistól államcsõddel nézett volna szembe, ha nem találtak volna megoldást a finanszírozására.
Az eredeti terv az úgynevezett jóvátételi hitel lett volna, amit az EU-ban immobilizált orosz vagyon felhasználásával finanszíroztak volna, ugyanakkor mivel arról a tagállamok vezetõi decemberben nem tudtak megállapodni, így alternatív megoldásként álltak elõ az eurókötvények kibocsátásával.
A magyar EP-képviselõk közül – csakúgy, mint legutóbb – ezúttal is csak a Demokratikus Koalíció két EP-képviselõje, Dobrev Klára és Molnár Csaba szavazta meg, míg a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk nemmel szavazott.
Ezzel egyébként a Tisza Pártot leszámítva a magyar EP-képviselõk követték képviselõcsoportjaik álláspontját – az Európai Néppárt tagjai közül egyedül a Tisza Párt delegációja szavazott nemmel.
A szavazástól három magyar EP-képviselõ maradt távol: a Fidesz részérõl a delegációvezetõ Deutsch Tamás és Gyürk András, míg a Tisza Párttól Magyar Péter, akik a keddi szavazásokon sem vettek részt, amikor többek között a migrációról, valamint a Mercosur-megállapodás védintézkedéseirõl szavazott az Európai Parlament.