Élni fog tekintélyével az Európai Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy a magyar törvények megfeleljenek az uniós törvényeknek - jelentette ki Koppenhágában a bizottság elnöke. José Manuel Barroso szerint fennáll a veszélye annak, hogy a magyar kormány megsérti az uniós jogot. A New York Times csütörtökön arról írt, hogy a politikai konfrontáció az Európai Unió és Orbán Viktor szempontjából is a lehetõ legrosszabbkor mérgesedett el Brüsszel és Budapest között. José Manuel Barroso a dán uniós elnökség megkezdése alkalmából tartott koppenhágai konferencián azt mondta: az Európai Unió végrehajtó szerve élni fog a tekintélyével annak biztosítása érdekében, hogy a magyar törvények megfeleljenek az uniós törvényeknek. Barroso szerint fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot. "Felhasználjuk minden tekintélyünket annak biztosítására, hogy Magyarország igazodjon az EU elveihez és értékeihez" - tette hozzá.

A New York Times közben arról írt, hogy utolsó figyelmeztetésben részesítette Magyarországot az Európai Unió. A politikai konfrontáció az Európai Unió és Orbán Viktor szempontjából is a lehetõ legrosszabbkor mérgesedett el, de a lap szerint Magyarország nem engedheti meg magának, hogy elidegenítse Brüsszelt, miközben a recesszió felé sodródik és IMF-hitelre van szüksége.

Uniós tisztségviselõk azt remélték, hogy a pénzügyi segítség elveszítésének a kilátása mostanra már ráveszi Orbán Viktott és kormányát a visszavonulásra - legalább a jegybank esetében - írja a New York Times. E helyett folytatódott a patthelyzet, ami végül az Európai Bizottság szerdai figyelmeztetéséhez vezetett. A lap megjegyzi, hogy a hivatalos uniós eljárás hónapokig tarthat.

Martonyi János külügyminiszter írása mellett az Economist címû hetilap kelet- és közép-európai tudósítójának a cikke is megjelent a European Voice címû brüsszeli lapban. A szerzõ szerint a magyar politikáról szóló párbeszédet a gyanúsítások, túlzások és karikatúrák uralják. A külföldi véleményalkotók magyar részrõl általában azt a választ kapják, hogy a helyzetet nem érthetik, mert nem beszélik a nyelvet, az elemzéseik figyelmen kívül hagyják az ország tragikus történelmét, illetve a nézeteiket eltorzítja az elit progpagandája.

A cikk szerint azonban nem lehet mindig a múltba tekinteni. Írni lehet például a szlovákiai magyarokról úgy is, hogy nem kell minden egyes alkalommal beszámolni Trianonról is. Ezt a gondolatmenetet folytatva a szerzõ azt írja, azoknak a hibáknak, amelyeket Orbán Viktor kormánya követ el, semmi közük a korábbi kormányok hibáihoz.

Az Economist internetes oldalán Magyarországról megjelenõ cikkekhez sokszor érkeznek olyan hozzászólások, amelyek valamiféle összeesküvést sejtetnek az írások mögött. Könnyû lenne viccet csinálni ebbõl a reakcióból - írja a szerzõ, aki szerint Orbán a lengyel Kaczynski-testvérpárhoz hasonlóan rosszul értelmezi a külföldi jelzéseket, miközben vendettára és felesleges dolgokra pazarolja az idõt, és figyelmen kívül hagyja a politikai és alkotmányos folyamatok részleteit. Közös bennük az is, hogy elõszeretettel fogadnak meg rossz tanácsokat és nagyon szûk döntéshozói körre támaszkodnak.

A cikk megjegyzi ugyanakkor, hogy a külföld túl könnyen elfogadta a helyi liberális ellenzék érvelését arról, hogy ezeket a kormányokat szörnyek és õrültek alkotják. Túlzásnak nevezi a totalitárius és sztálinista jelzõket, amelyeket szerinte ritkán és pontosan kellene használni, és amelyek jelenleg szinte kizárólag Észak-Koreára vonatkoznak. A magyar kormány könnyedén figyelmen kívül hagyhatja az ilyen felelõtlen kritikát egy olyan idõszakban, amikor a külföldnek épp hogy világosan meg kellene értetnie az álláspontját - írja az Economist szerzõje a European Voice címû lapban.