A Reuters szerint az euróövezeti országok csütörtöki csúcstalálkozóján megtárgyalt, a csõdközelben lévõ Görögország helyzetét és az eurózóna adósságválságát rendezését célzó tervezet szerint a valutaövezet pénzügyi stabilitását biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevû alap által nyújtana alacsony kamatozású hitelt Görögországnak, és az alap forrásaiból a többi súlyos pénzügyi helyzetben lévõ eurózónabeli ország, köztük Írországnak és Portugáliának.
Az alap által nyújtott hitel futamideje a jelenlegi 7,5 évrõl 15 évre emelkedne, a kamata pedig a jelenlegi 4,5 százalékkal szemben 3,5 százalék lenne. Az EFSF tõkét nyújthat majd a mentõcsomag-programban részt nem vevõ országok bankjainak is.

Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyi csoportjának (Eurogroup) vezetõje, Luxemburg miniszterelnöke a tanácskozás elõtt azt nyilatkozta: ha lehet, el kell kerülni a részleges görög csõdöt, de nem zárható ki ez a lehetõség sem.

Juncker azt is közölte: nincs veszélyben az euró, az Európai Unió közös pénze stabil valuta. Juncker szerint az európai bankadó bevezetése nem lesz része a Görögországnak szánt mentõcsomagnak. (Juncker nyilatkozata után az euró veszített értékébõl a nemzetközi devizapiacon.) Juncker az elõtti nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Brüsszelben a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhetõ lenne, hogy kéthetente találkozzanak és "új elemeket adjanak hozzá" a korábban kidolgozott mentõcsomaghoz.

A bankadó lekerült a napirendrõl

A sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök még szerdán éjszaka egyezett meg Görögország megmentésérõl, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, mirõl állapodtak meg a politikusok. Merkel és Sarkozy szerdai találkozóján részt vett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is, és közben többször telefonon beszéltek Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. "A kialakított közös álláspont az eurózóna vezetõinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának alapjául szolgál majd" - közölte egy meg nem nevezett francia forrás és Steffen Seibert német kormányszóvivõ.

Az ARD német közszolgálati televízió delegációkörökbõl származó, csütörtök délelõtt nyilvánosságra került értesülése szerint a magánbefektetõk (elsõsorban bankok) közremûködésének módozatait, valamint a görög államadósságok átütemezésének elutasítását tartalmazta Merkel, Sarkozy és Trichet megállapodása. A német csatorna szerint a csúcsértekezletet alig néhány órával megelõzõ egyezség létrejöttét jelentõs mértékben elõmozdította Trichet váratlan részvétele. Az ARD szerint a magánbefektetõk bevonását kétféleképpen lehet elképzelni: az egyik a bankok és a biztosítók önkéntes részvétele, míg a másik egyfajta kötelezõ jellegû adó, amelyet az euróövezeti tagországok bankjaira vetnének ki. Korábban a Reuters és a BBC szerint is felmerült a mentõcsomag részeként egy európai bankadó bevezetése is, ám az Európai Központi Bank elnöke által sem támogatott terv a csúcstalálkozó elõkészítésében közremûködõ, a Reutersnek névtelenül nyilatkozó források és Juncker szerint sem lesz része a csomagnak.
Londoni elemzõk szerint az "utolsó esélyt kínálja" az euróövezeti válság ellenõrzésére a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozó, ha nem születik döntés "nagyon határozott" válaszlépésekrõl, a helyzet visszafordíthatatlanná válhat. A Capital Economics londoni elemzõcég vezetõ szakértõje szerint az európai pénzügyi stabilitást támogató mechanizmus (EFSF) kapacitását 1500 milliárd euróra vagy ennél is nagyobbra kellene emelni. A Capital Economics több korábbi elemzésében 50 százaléknál nagyobb esélyt adott arra, hogy mostani felépítésében az euróövezet öt éven belül megszûnik.

Az Equilor magyar brókercég elemzése szerint a csúcstalálkozó piaci megítélése akár irányt is adhat a következõ idõszakra a piacoknak, vagyis jó eséllyel kisebb fordulópont elõtt van a piac. A cég szakértõi úgy vélik, nem is a görög adósságrendezés részletei lesznek a fókuszban, hanem sokkal inkább a magánbefektetõ szereplõk hozzájárulásának formája és mértéke, ami akárhogy is, de precedenst fog teremteni az eurózóna történetében.

Csütörtökön Európában, pénteken az Egyesült Államokban találkoznak politikusok, hogy jelezzék az üzleti világnak: irányításuk alatt tartják országaik gazdasági problémáit. Ha a csütörtöki és pénteki eredményeket negatívan értékeli a piac, az beláthatatlan következményekkel járhat, ha pedig csak kis lépést tesznek elõre az európai és amerikai döntéshozók, de a problémák lényegét nem kezelik, folytatódhat a bizonytalanság a piacokon.