Június 26-án, csütörtökön találkoznak március után ismét az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfõi, ahol leginkább külpolitikai témákról fognak vitatkozni az EU-csúcson.

A csúcs kezdete elõtt a vezetõk egy része gyakran megáll a sajtónak válaszolni, ezúttal Orbán Viktor magyar miniszterelnök is így tett.
A miniszterelnök az EU-csúcs elején jelentette be a Voks 2025 szavazás eredményét.
A leadott szavazatok száma 2 284 482. Ebbõl van 2 284 000, ami érvényes, 2 168 431, a leadott voksoknak a 95 százaléka.
Ez a helyzet, egy erõs mandátummal érkeztem ide. Vastagabb, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyalásokon, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények – jelentette ki a magyar kormányfõ.
A 18. szankciós csomagról, amit Magyarország és Szlovákia megvétózott, elárulta, jó ajánlatokat kapott a vétó feloldásáért, azonban azt nem részletezte, hogy pontosan mit.
Arra a kérdésre, hogy a csúcson elképzelhetõ, hogy ezúttal is Magyarországot kihagyva a többi tagállam külön közleményben fog kiállni Ukrajna mellett, a miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán Magyarországot nem lehet megkerülni. Késõbb arról is kérdezték, hogy mi gyõzné meg Ukrajna csatlakozásáról, amire azt válaszolta, hogy a probléma a háború, mivel ha egy olyan ország kerülne be az EU-ba, ami háborúban áll, akkor az EU is háborúba kerülne.
A Pride-ról kapott kérdésrõl a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon mindenki szabadon gyülekezhet, hiszen ez alkotmányos jog, viszont hangsúlyozta, hogyha alkotmányos jogok ütköznek, akkor Magyarországon a gyermekvédelmi törvény az elsõ, afelé nem kerülhet más jog. 
Ezért arra kérek mindenkit, hogy ne csináljon ilyet. Ha ilyet csinál, akkor van egy szabályrendszer, aminek érvényesülnie kell. De mi egy civilizált ország vagyunk, ahol nem bántjuk egymást – jelentette ki Orbán a Pride-dal kapcsolatosan.
Újságírói kérdésre, hogy mikor jön el a gazdasági repülõrajt, amit a kormány év elején ígért ígért, a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy hosszú a kifutópálya, és több mint tízmillió utas van, ezért türelmet kér.
Június 26-án, csütörtökön kezdõdött az idei második formális EDU-csúcs, amelynek fõ témáit a világ eseményei adják: a már negyedik éve zajló ukrajnai háború mellett a közel-keleti fejlemények, miután a Hamász terrorszervezet és Izrael tûzszünetének megszûnése után a helyzet eszkalálódott – nemrégiben Izrael és Irán egymást támadták, amibe még az Egyesült Államok is beszállt közvetlenül.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfõi közvetlenül Hágából, a kétnapos NATO-csúcs után érkeznek a belga fõvárosba, ahol a katonai szövetség tagjai megállapodtak a védelmi kiadások rendkívüli emelésében – az EU-csúcson az uniós tagállamok vezetõi a háborúk jelentette kihívások mellett ezt is érinteni fogják az EU versenyképessége mellett.