Az Európai Unió akár már 2030-ra új tagokat fogadhat be – közölte Kaja Kallas, az unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje –, miközben az uniós tisztviselõk elismeréssel szóltak Montenegró és Albánia reformtörekvéseirõl, ugyanakkor bírálatot fogalmaztak meg Szerbia visszaesése és Georgia demokratikus hanyatlása miatt.
A The Guardian szerint az értékelések azután hangzottak el, hogy az Európai Bizottság közzétette éves jelentését a tíz országról, amelyek uniós tagságra törekszenek.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körû inváziója és a geopolitikai átrendezõdés egyértelmûvé tette az uniós bõvítés szükségességét – jelentette ki Kaja Kallas, megjegyezve: „ha erõsebb szereplõvé akarunk válni a világpolitikában, a bõvítés elengedhetetlen”. Úgy látja, „reális cél”, hogy új országok csatlakozzanak az EU-hoz 2030-ig, jelezve, hogy Montenegró jutott leginkább elõre a csatlakozási folyamatban, Albániával együtt az élvonalban van. Az észt miniszterelnöki posztot korábban betöltõ Kaja Kallas szerint az uniós tagság Ukrajna számára „jelentõs biztonsági garanciát” is jelenthet, és rámutatott, hogy egyetlen más jelölt ország sem hajtott végre ilyen mélyreható reformokat háborús körülmények közt. A brüsszeli közönséghez Pokrovszkból szólva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte: Ukrajna célja, hogy 2030 elõtt csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Az uniós tisztviselõk Moldovát is méltatták, melynek kormánya Oroszországot azzal vádolja, hogy példátlan befolyásolási kampányt folytat, illegális pártfinanszírozással, szavazatvásárlással és propagandával próbálva eltéríteni az országot az európai úttól. Az uniós bõvítési biztos, Marta Kos elmondta: Moldova, amelynek lakossága 2,4 millió fõ, egy év alatt nagyobb elõrelépést tett, mint bármely más ország, annak ellenére, hogy folyamatos hibrid fenyegetések és destabilizációs kísérletek érik az országot.
Éles bírálat érte Georgia vezetését, amelyrõl Marta Kos kijelentette: „csak névleg uniós tagjelölt”. Az EU tavaly felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, miután a kormány erõszakkal lépett fel a békés tüntetõk ellen, akik az orosz mintára bevezetett „külföldi ügynök” törvény ellen tiltakoztak. Marta Kos a grúz kormányhoz szólva kijelentette: ha komolyan gondolják az EU-tagságot, hallgassanak a népükre, és hagyjanak fel az ellenzéki vezetõk, újságírók és másként gondolkodók bebörtönzésével. Csak ezután lehet párbeszéd.
Szerbia esetében vegyes a kép: az uniós bõvítési biztos elítélte a „szólásszabadság és akadémiai szabadság visszaszorulását”, felszólítva Belgrádot, hogy „tegye világossá stratégiai választását”, kerülve az EU-ellenes retorikát. Az EU-bõvítéshez az összes jelenlegi 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, beleértve Magyarországot is. Információk szerint az uniós tisztviselõk azon dolgoznak, miként lehetne elõrelépni a tárgyalásokban Budapest hivatalos jóváhagyása nélkül.
Marta Kos elmondta, hogy nincs szükség az EU elõzetes reformjára Montenegró vagy Albánia csatlakozása elõtt a Világbank szerint. Kiemelte: ezen országok felvétele nem járna jelentõs pénzügyi vagy politikai következményekkel a jelenlegi tagállamokra nézve. A The Guardian beszámolója szerint ugyanakkor magánbeszélgetésekben a tisztviselõk elismerik, hogy Ukrajna esete más, a háború elõtti 41,4 milliós lakosság és az óriási újjáépítési igények miatt az ország komoly kihívásokat jelent majd még legszorosabb szövetségesei számára is, különösen azoknak, akik jelenleg nettó kedvezményezettjei az uniós alapoknak, mint Lengyelország. 
A külpolitikai vétójog eltörlésérõl feltett kérdésre Kaja Kallas azt mondta, az EU-nak lehetõsége van megvitatni saját mûködését. „A világrend éppen most változik, és nekünk el kell döntenünk, mi lesz a szerepünk ebben. Csak akkor tudunk geopolitikai tényezõként fellépni, ha képesek vagyunk döntéseket hozni” – mondta.