A minisztérium közleménye szerint a tárcavezetõ a cég elsõ, Dél-Koreán kívüli üzemének alapkõletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a gyárban évente mintegy 108 ezer tonna katódanyagot fognak elõállítani az Európában szokásosnál is jóval szigorúbb környezetvédelmi elõírások mellett. A 280 milliárd forint értékû beruházást az állam 30 milliárd forinttal támogatta.Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt három évben példátlan módon, kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt, azonban a rendkívüli nehézségek közepette is megingathatatlanul tört elõre az autóipar globális forradalmi megújulása.

Közölte, ez egyrészt gazdasági kényszerûség, hiszen már minden szereplõ annyit fektetett ebbe, hogy visszafordulni nem lehet, másrészt környezetvédelmi kényszerûség, mivel a globális károsanyag-kibocsátás 14 százaléka a közúti közlekedéshez kapcsolódik.

Ha a következõ években a világ nem lesz képes átállítani a közlekedést elektromos alapúvá, akkor mindenfajta környezetvédelmi cél, mindenfajta klímacél, mindenfajta zöld célkitûzés csak naiv illúzió marad- figyelmeztetett.

A környezetvédelem nem csak addig fontos, amíg a párt nevébe bele kell tenni a zöld szót, tehát ha valóban fontos kérdésként tekintünk a környezetvédelemre, akkor pontosan tudjuk, hogy ma a legfontosabb feladat a közlekedés és így az autóipar átállítása elektromos alapokra - tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy mindehhez elektromos autók kellenek, azokhoz pedig elektromos akkumulátorok, márpedig a nyugati autóipari vállalatok teljesen függõvé váltak a keleti akkumulátorgyártóktól.
Tetszik, nem tetszik, ez így van- mondta, aláhúzva, hogy a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül hét kínai és három dél-koreai. A következõ évek egyik meghatározó gazdasági folyamata ezen cégek Európába települése lesz, a kérdés pusztán az, hogy hol fogják létrehozni az új üzemeiket.- mondta.

A kérdést úgy is feltehetjük, hogy melyik európai ország fog mindebbõl profitálni? Melyik európai országban jönnek létre munkahelyek nagy számban, melyik európai országban jelenik majd meg a környezetvédelmi célok eléréséhez nélkülözhetetlen, ultramodern technológia? - sorolta.

A mi célunk, hogy erre a kérdéssorra a válasz úgy hangozzon, hogy természetesen Magyarországon - mondta.

És õszintén reméljük, hogy Magyarországon kevesen vannak, akiknek az a reménykedésük, hogy ezek a beruházások más országoknak hozzanak hasznot - tette hozzá.

A miniszter emlékeztetett, hogy hazánk a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártásban és exportjában.

Tehát nem valami új, nem valami titkos, nem valami senki által nem ismert dologról beszélünk - húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy az elõkelõ pozíció annak köszönhetõ, hogy Magyarország a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontjává vált, amire épp az autógyártás világtérképére felkerülõ Debrecen adja a legjobb példát.
A kormány a debreceni déli gazdasági övezet fejlesztéséhez eddig 140 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésekrõl hozott döntést, és elõkészítés alatt van további 360 milliárd forintnyi fejlesztés - emelte ki.

Kitért arra is, hogy a magyar-dél-koreai kereskedelmi forgalom tavaly 37 százalékos bõvülés után megközelítette a hétmilliárd dollárt, és ezzel hatalmas rekordot döntött. A kelet-ázsiai ország vállalatai pedig mára a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban.