Hírek - Gazdaság
Kõolajat talált a Mol Magyarországon, de más is kér belõle
2025.09.10
Galgahévíz közelében mintegy 2400 méter mélyen új kõolajlelõhelyet talált a MOL és az O&GD. A Galgahévíz-4 elnevezésû kút körülbelül napi 1000 hordó kõolaj termelésére képes, amit a százhalombattai Dunai Finomítóban dolgoznak fel – tájékoztatott errõl a MOL Csoport.
A Mogyoród elnevezésû koncessziós területhez tartozó Galgahévízen május végén kezdtek a partnerek a Galgahévíz-4 kút fúrásába, amely 37 nap alatt érte el a tervezett 2400 méteres mélységet. A sikeres teszteket követõen termelésbe állították a kutat, amely körülbelül napi 1000 hordó kõolaj termelésére képes.
Az O&GD és a MOL 51-49 százalék tulajdoni hányad arányában osztoznak a kitermelt mennyiségen. A fúrást a MOL leányvállalata, a Rotary Zrt. végezte az R-69 fúrótoronnyal.
Az új lelõhely jelentõsen hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához, hiszen a hazai termelés csökkenti az importfüggõséget. Az ellátási útvonalak körüli bizonytalanságok is igazolják, hogy minél több vezeték hálózza be a régiót, annál biztosabb, hogy mindig lesz elég energia. A legjobb forrás ugyanakkor mindig a hazai, ezért a MOL prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást – mondta Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezetõ igazgatója.
Az O&GD-vel közös találat mellett a MOL számos helyen fedezett fel szénhidrogént a közelmúltban: 2022 novemberében a Vecsés-2, 2024 májusában a Vecsés-1, 2024 novemberében a Vecsés-3 fúrás is sikeresnek bizonyult. 2025 márciusában a Dunántúlon, Somogysámson határában talált kõolajat a MOL. Emellett a 2019-ben indított „sekélygáz” program keretében 25 sikeres fúrást hajtott végre.
A MOL a legnagyobb szénhidrogén-termelõ Magyarországon, csaknem 1300 kõolaj és földgázkúton termel. 2024-ben a hazai termelésbõl a kõolaj 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna) és a földgáz közel 80 százalékát (közel 1,5 milliárd köbméter) a MOL biztosította. A MOL-csoport kõolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legjelentõsebb, jelenleg a teljes termelés nagyjából 39 százalékát adja. A Galgahévíz-4 kút a MOL magyarországi kõolajtermeléséhez kb. 4 százalékkal járul hozzá.
A Mogyoród elnevezésû koncessziós területhez tartozó Galgahévízen május végén kezdtek a partnerek a Galgahévíz-4 kút fúrásába, amely 37 nap alatt érte el a tervezett 2400 méteres mélységet. A sikeres teszteket követõen termelésbe állították a kutat, amely körülbelül napi 1000 hordó kõolaj termelésére képes.
Az O&GD és a MOL 51-49 százalék tulajdoni hányad arányában osztoznak a kitermelt mennyiségen. A fúrást a MOL leányvállalata, a Rotary Zrt. végezte az R-69 fúrótoronnyal.
Az új lelõhely jelentõsen hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához, hiszen a hazai termelés csökkenti az importfüggõséget. Az ellátási útvonalak körüli bizonytalanságok is igazolják, hogy minél több vezeték hálózza be a régiót, annál biztosabb, hogy mindig lesz elég energia. A legjobb forrás ugyanakkor mindig a hazai, ezért a MOL prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást – mondta Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezetõ igazgatója.
Az O&GD-vel közös találat mellett a MOL számos helyen fedezett fel szénhidrogént a közelmúltban: 2022 novemberében a Vecsés-2, 2024 májusában a Vecsés-1, 2024 novemberében a Vecsés-3 fúrás is sikeresnek bizonyult. 2025 márciusában a Dunántúlon, Somogysámson határában talált kõolajat a MOL. Emellett a 2019-ben indított „sekélygáz” program keretében 25 sikeres fúrást hajtott végre.
A MOL a legnagyobb szénhidrogén-termelõ Magyarországon, csaknem 1300 kõolaj és földgázkúton termel. 2024-ben a hazai termelésbõl a kõolaj 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna) és a földgáz közel 80 százalékát (közel 1,5 milliárd köbméter) a MOL biztosította. A MOL-csoport kõolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legjelentõsebb, jelenleg a teljes termelés nagyjából 39 százalékát adja. A Galgahévíz-4 kút a MOL magyarországi kõolajtermeléséhez kb. 4 százalékkal járul hozzá.
