Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek - Gazdaság

Magyarok százezreinek esett le kõ a szívérõl, Gulyás Gergely bejelentést tett a jelzáloghitelrõl

2024.12.04

A kormány 2025. június 30-ig hosszabbította meg a kamatstopot, ami jelenleg 291 ezer magyar család jelzáloghitelét védi. A hosszabbítás további 20 milliárd forint megtakarítást jelent az adósoknak. A kamatstoppal egyes számítások szerint milliós összegeket lehetett spórolni. Ugyanakkor a bankoknak pluszköltség az intézkedés, és nem világos, hogy ennek a veszteségnek egy részét nem terhelik-e át az ügyfelekre. Emellett a kamatkörnyezet is nagyot csökkent az utóbbi másfél évben, így arról is vita van, kell-e még egyáltalán mesterségesen fagyasztani a kamatokat.

A kormány a kamatstop további féléves meghosszabbításáról döntött, az intézkedést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter jelentette be múlt csütörtökön a Kormányinfón.

A családok kamatterhei nem növekedhetnek, a jelenlegi kamatkörnyezetben nem indokolt ennek az intézkedésnek az eltörlése – érvelt a miniszter. Hétfõn pedig meg is jelent az errõl szóló rendelet, amelynek értelmében 2025. június végéig marad érvényben a kamatstop intézménye. Az intézkedés jelenleg az éven belül változó kamatozású és az 5 éves kamatfixálással rendelkezõ lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik.

A védelem jelentõs hiteltömeget érint: összesen 1220 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományt, ami a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány egyötödét teszi ki – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményébõl.

Az NGM adatai szerint a 2022 januárjában bevezetett kamatstop 2024 végéig, tehát közel három év alatt összesen „300 milliárd forintos megtakarítást jelent, ennyivel több maradt az érintett családok zsebében” – fogalmaztak. 

A mostani féléves hosszabbítás további 20 milliárd forintot hagy a hitellel rendelkezõk zsebében. A gazdasági tárca szerint „a célzott és hatékony kormányzati beavatkozás nélkül családok veszítették volna el otthonukat, a megemelkedett törlesztõrészletek miatt”. 

A Bankmonitor friss elemzése szerint a kamatstop egyes esetekben rendkívül jelentõs elõnyt jelentett: 2023 nyarán, amikor a 3 hónapos BUBOR értéke 16,3 százalékra emelkedett, egy 2022 januárjában háromhavonta változó kamatozású lakáshitel kamata akár 19,8 százalék is lehetett volna kamatstop nélkül.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank a múlt szerdán közzétett stabilitási jelentésében rámutatott: a kamatstop kivezetésébõl származó kockázat mérséklõdött, ugyanis a kamatkörnyezet csökkent. Emlékezzünk, hogy a jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely az idén szeptemberi 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra ért, és jelenleg is itt tartózkodik. 

 

A jegybank elemzése szerint az intézkedés esetleges kivezetése esetén a medián törlesztõrészlet-emelkedés mindössze havi 5 ezer forint lenne – jelezte a Portfolio a jegybanki dokumentum alapján, megjegyezve, hogy a sérülékenynek tekinthetõ hitelállomány pedig a teljes jelzáloghitel-állományon belül mindössze 2 százalékot tesz ki.

A Portfolio információi szerint a bankok számítottak a hosszabbításra, mivel az aktuálisan 6,5 százalékos BUBOR és a kamatstop 2 százalékos referenciakamat-szintje között továbbra is jelentõs a különbség, és egyelõre nincs kilátás ennek számottevõ szûkülésére. 

Ugyanakkor a pénzintézetek számára kedvezõtlen hír, hogy továbbra sincs szó az intézkedés fokozatos kivezetésérõl, amit a bankszektor szorgalmazna, és ami a lap szerint életszerû lépés lenne.

A Bankmonitor szerint két fõ probléma merül fel a kamatstoppal kapcsolatban: 

  • Egyrészt az intézkedés a banki bevételeket csökkenti, ami miatt a pénzintézetek más formában, más ügyfelektõl szedhetik be az elmaradt hasznot, például egyéb díjak, költségek emelésével. 
  • Másrészt az intézkedés nem ösztönzi a pénzügyi tudatosságot, hiszen azokat az adósokat védi, akik korábban az olcsóbb, de kockázatosabb hitelt választották.

Az Index múlt heti tõzsdepiaci elemzésében rávilágított, hogy a kamatstop bejelentésével párhuzamosan felszúrt a forint árfolyama az euróval szemben, azaz gyengült, illetve a legnagyobb hazai bank, az OTP részvényei vesztettek értékükbõl. Az OTP csütörtöki gyengülésében a kamatstop meghosszabbítása is szerepet játszhatott, hiszen ez a banknak veszteséget okoz – erõsítette meg Regõs Gábor, a Gránit Alapkezelõ vezetõ elemzõje. 

A Magyar Bankszövetség közleményében aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.

Múlt pénteki közleményükben kiemelték: „a részben elõzetes egyeztetések nélkül közölt, újabb tízmilliárdos terheket jelentõ lépések gyengítik a gazdasági kormányzat és a bankszektor közötti természetes stratégiai partnerséget, és aláássák a piaci bizalmat is”.

Nehezményezték, hogy bár az extraprofitadót a kormány korábbi vállalása alapján már ki kellene vezetni jövõre, a hagyományos adók és a bankadó mellett kirótt extraadó mértéke 2025-ben nemcsak hogy megmarad, de még tízmilliárdokkal emelkedik is.

A lakossági kamatstop hatályát immár hatodszor hosszabbították meg, noha az intézkedés szembemegy a tudatos és felelõs fogyasztói magatartás kívánalmával, hiszen azokat a fogyasztókat jutalmazza, akik a sorozatos korai figyelmeztetések ellenére is a változó kamatozású hitelek kockázata mellett döntöttek, és késõbb sem váltottak fix kamatozású jelzáloghitelekre – írták. A kormány álláspontja szerint tehát a jelenlegi kamatkörnyezetben még nem indokolt az intézkedés kivezetése, annak ellenére sem, hogy a jegybank adatai alapján jelentõsen csökkentek a kockázatok.

A következõ 7 hónapban, egészen 2025 júniusáig így továbbra is védettek maradnak az érintett családok, ami élhetõbb körülményeket teremt számukra, ugyanakkor a fokozatos kivezetés hiánya továbbra is bizonytalanságot jelent a bankszektorban.


vissza