Meghalt egy magyar katona Afganisztánban, amikor támadás érte a magyar konvojt hétfõn - közölte a honvédelmi minisztérium. A támadás magyar idõ szerint hajnali fél négykor érte a Baglan tartományban szolgáló Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) egyik konvoját. A támadásban további három katona megsérült, egyikük életveszélyesen, ketten súlyosan.

A támadásban elhunyt katona Pappné Ábrahám Judit törzsörmestert posztumusz hadnaggyá léptették elõ - közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter délután sajtótájékoztatón. A 32 éves Pappné Ábrahám Judit 2002 óta szolgált a Magyar Honvédségben, többször kitüntették, 2003-ban Macedóniában, 2007-ben Koszóvban is önkéntesként teljesített szolgálatot. Az elesett katonának gyereke nem volt, férje szintén szerzõdéses katona, ugyanabben a kontingensben szolgált, de õ néhány napja már egy elõzõ váltással hazatért Afganisztánból - közölték a sajtótájékoztatón.

A másik három sérült is magyar katona, az életveszélyes sérült kómában van, de helyzetét sikerült stabilizálni, amint elül a térségben a homokvihar, helikopterrel egy német fenntartású kórházba szállítják - közölték a sajtótájékoztatón. A másik két katonának nyolc napon túl gyógyuló repeszsérüléseik vannak, de állapotuk kielégítõ, jó.

A MH PRT 8. váltásának hazautazó állománya az ISAF Északi Régiójának központjába, Mazar-e Sharif városba tartott, amikor Pul-i Kumritól 20 kilométerre északnyugatra orvtámadás áldozatául estek - közölte Hende Csaba. A 11 gépjármûbõl álló konvoj elõtt négy felderítõ haladt, amikor a negyedik gépjármûnél robbanás történt, majd három oldalról tûz alá vették a konvojt. A magyar katonák kemény tûzpárbajt vívtak a támadókkal. Az incidens után a konvoj visszatért a PRT táborába, ahol a sérülteket orvosi ellátásban részesítették, az incidens helyszínén pedig elhúzódó harcok kezdõdtek.

A konvojban összesen 29 olyan magyar katona utazott, aki hazatért volna ma Magyarországra, 63 katona pedig azért utazott velük, hogy az utat biztosítsák. A elhunyt és a súlyos sérült katona is hazatérésre készült. A Honvédelmi Minisztérium honlapján található egyik beszámoló szerint az egység hetek óta készült a váltás érkezésére és a hazatérésre.

A minisztérium szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter a történtekrõl tájékoztatta a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint az országgyûlés honvédelmi bizottságának elnökét és a parlamenti pártok frakcióvezetõit. Az elhunyt katona hozzátartozóit a honvédség értesítette. A honvédelmi miniszter, a HM Honvéd Vezérkar fõnöke, valamint Kovács József vezérõrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság parancsnoka részvétét fejezte ki a családnak. Hende Csaba a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a kormány Afganisztán-politikája változatlan.

Egy múlt csütörtökön kihirdetett kormányrendelet szerint újabb katonákat küld a magyar honvédség Afganisztánba, és meghosszabbítja a kint szolgáló magyar alakulatok szolgálati idejét is. A magyar misszió létszáma 13 emberrel bõvül, de harci tevékenységet továbbra sem végeznek majd az alakulatok. Két korábbi, többször is módosított rendelet szerint a magyar csapatok megbízatása 2010 õszéig szólt. Ezt hosszabbították most meg, így egyes alakulatok 2011 októberéig Afganisztánban maradnak. Az elmúlt hónapokban magyar helikopter-kiképzõk érkeztek az országba, és bõvítették több logisztikai és támogató alakulat létszámát is. (A magyar létszámnövelésrõl bõvebben itt olvashat.)

Afganisztán déli részén és Kabulnál már sikerült visszaszorítani a tálibokat, és az ország többi részén is erre készülnek a NATO csapatai - mondta egy hétfõi interjúban David Petraeus, a NATO csapatok fõparancsnoka. David Petraeus tábornok a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy véres út áll a szövetségesek elõtt, de az ország más részein is visszaszorítják a tálibokat. A fõparancsnok szerint a Barack Obama amerikai elnök által megígért csapatkivonások jövõ júliusban kezdõdhetnek el.

Az észak-afganisztáni Baglan tartomány, ahol 2006 óta vannak jelen a magyar katonák, sokáig az ország egyik biztonságosabb vidékének számított, de nagyjából 2009 óta ezen a környéken is elszaporodtak a problémák, részben mert a délen zajló hadmûveletek északra tolták a lázadók egy részét, részben pedig azért, mert Baglanon keresztül húzódik a NATO egyik fõ utánpótlási vonala. 2010 elejére a dolgok annyira rosszra fordultak, hogy a kormány a tartomány sûrûbben lakott részének mintegy harmada felett gyakorlatilag elveszítette az ellenõrzését.


A hétfõn elesett katona (balról a harmadik az elsõ sorban) és társai

Az [origo] munkatársának Afganisztánban szerzett tapasztalatai szerint a PRT több környéket messzirõl elkerül, annyira rosszak a biztonsági körülmények. A fõútvonalakon közlekedõ katonai konvojokat, a rendõrállomásokat rendszeresen megtámadják a lázadók. Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) munkatársa katasztrofálisnak írta le a helyzetet az [origo]-nak augusztus közepén. Fekete azt mondta, hogy a helyszínen dolgozó magyar MÖSZ-munkatárs már csak akkor hagyja el a tartományi fõvárost, Pul-i Kumrit, ha feltétlenül szükséges, a munka nagyját helyi munkatársak végzik.

"Talán még sosem mentek ennyire rosszul a dolgok" - mondta az [origo]-nak augusztus közepén egy Baglanban dolgozó nemzetközi fejlesztési szakember, aki biztonsági okokból a neve mellõzését kérte. "A tartomány vezetése képtelen megfékezni a lázadókat, akik most már szinte az egész tartományban garázdálkodnak. Már az afgán munkatársaink is alig tudnak kimenni [a fejlesztési projektekhez]. Egy klinikát, amit néhány hónappal ezelõtt adtunk át, az afgán hadsereg használja bázisnak."

Egy neve mellõzését kérõ, az afganisztáni helyzetet ismerõ magyar külügyminisztériumi illetékes azt mondta korábban az [origo]-nak, hogy a kormány várhatóan késõ õsszel dönt arról, hogyan vizsgálja felül a honvédség afganisztáni jelenlétét a romló biztonsági körülmények és a várhatóan 2011-ben megkezdõdõ amerikai kivonulás fényében. Az egyik lehetõség, hogy a tartományi fejlesztési csoport méretét csökkentik, és az így felszabaduló katonai erõt az afgán biztonsági erõk képzésére és mûveleti támogatására fordítják. Szó van például egy második légikiképzõ-csoport kiküldésérõl, ami az afgán légierõ szállítóhelikopter-pilótáit készítené föl. (A Baglan tartományban erõsödõ feszültségrõl itt olvashat bõvebben.)

Legutóbb február elején ért sérülésekkel járó támadás magyar katonákat Afganisztánban. Két magyar katona megsérült, amikor gránátvetõvel rálõttek négy Humvee-bõl álló konvojukra Baglan tartományban. Ezt megelõzõen magyar katonák 2009 augusztusában keveredtek tûzharcba, az afgán elnökválasztás idején, de akkor nem sérült meg senki.

2008 októberében egy magyar katona könnyebben megsérült, amikor egy tálib öngyilkos merénylõ felrobbantotta magát egy rendõrõrsön, Pul-i Kumriban. A támadásban egy amerikai katona meghalt, és hat ember megsebesült. Ugyanebben az évben alig egy hónapon belül két magyar tûzszerész is út mentén felállított pokolgépek áldozatául esett. Mindkettejüket - Kovács Gyulát és Nemes Krisztiánt is - tõrbe csalták Baglanban. A honvédség vizsgálata szerint gyilkosaik azért nézték ki õket, mert eredményesen derítették fel és hatástalanították a különbözõ pokolgépeket. Kovács Gyula 2008. június 10-én, Nemes Krisztián július 12-én halt meg. A tûzszerészeket hõsi halottá nyilvánították és posztumusz elõléptették.

Elõttük 2007 októberében sérült meg magyar katona a közép-ázsiai országban. Akkor a Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport egyik konvoja mellett pokolgép robbant, a katona hámsérüléseket szenvedett. 2006 tavaszán egy autóbalesetben sérült meg három magyar katona Afganisztánban, amikor kocsijukkal ki akartak kerülni egy követ, de felborultak. Kettejüket hazaszállították.