2003-ban népszavazáson utasították el az euró bevezetését, most azonban ismét napirendre került a kérdés Svédországban. A mostani vita már nem elsõsorban gazdasági szempontokról szól, hanem geopolitikai megfontolásokról. Az orosz fenyegetés, Kína növekvõ befolyása és Trump „America First” külpolitikája sokak szerint megmutatta, mennyire sérülékenyek a kisebb országok.
Emiatt Svédországban egyre többen gondolják úgy, érdemes szorosabban kapcsolódni az unió magjához az euró bevezetésével – számolt be errõl a Bloomberg.
„Svédország most már a NATO teljes jogú tagja, és az uniós partnereink mellett erõsítjük a védelmünket. De egy lábbal még mindig kívül állunk: nem vagyunk tagjai a valutakooperációnak” – nyilatkozta Cecilia Rönn, a Liberális Párt parlamenti képviselõje.
Egy Rönn kezdeményezésére rendezett vitán Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter is bejelentette, támogatja, hogy vizsgálat induljon az euró bevezetésének elõnyeirõl és kockázatairól. Ez a szeptemberi választások elõtt egyelõre csak a párbeszéd megnyitását jelenti.
A fordulat mögött Lars Calmfors befolyásos svéd közgazdász áll. Calmfors 2003-ban még a kormány euróbevezetést vizsgáló szakbizottságát vezette, és akkor óvatosságra intett a közös valuta kapcsán. Most azonban már az euró bevezetése mellett érvel: „Ez az Európával való több együttmûködéshez való hozzájárulás lenne, amire úgy tûnik, hogy szükségünk van. Természetesen Oroszország, Kína és az USA miatt, ami sokkal megbízhatatlanabb lett” – összegezte az álláspontját.
de az euró bevezetésének komoly akadályai vannak Svédországban. A lakosság közel fele továbbra is ellenzi a közös valutát, és csak nagyjából egyharmad támogatja.
Bár ez kedvezõbb arány, mint tíz éve, amikor a svédek 75 százaléka utasította el az eurót, a szükséges többségtõl még messze vannak a támogatók. További nehézség, hogy 2003-ban népszavazás döntött a kérdésrõl, így a politikusok várhatóan most sem kerülhetnék el egy újabb referendum kiírását.
A pártok közül egyedül a Liberálisok – amelyek támogatottsága két százalék körül mozog – állnak egyértelmûen az euró mellett. A Mérsékelt Párt és kisebb szövetségesei csak a hatásvizsgálat elindítását támogatják. A közvélemény-kutatásokat vezetõ szociáldemokraták egyelõre nem foglaltak állást. A Zöldek és a Baloldal ellenzik a csatlakozást, míg a mintegy húszszázalékos támogatottságú Svéd Demokraták határozottan elutasítják az euró bevezetését.
Ha a politikai és társadalmi akadályokat sikerülne leküzdeni, a svéd korona kivezetése és az euró bevezetése legalább négy évet venne igénybe.
Ennek része egy kötelezõ, kétéves idõszak az árfolyam-stabilitási mechanizmusban (ERM II), amely az euróövezet elõszobájának számít. Cecilia Rönn ugyanakkor a NATO-csatlakozás példáját hozta fel. A semlegesség feladása korábban elképzelhetetlennek tûnt Svédországban, az orosz–ukrán háború után azonban a folyamat a vártnál jóval gyorsabban lezajlott.