Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián a nyilvánosság elõtt írta alá a vámrendeletet, amit megelõzõen csaknem egy órás beszédben érvelt a „viszonossági vámok” mellett. A gazdasági indokok között említette, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és elmondta: azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben.

Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítõ terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték.

Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az „elõjognak” az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a „viszonossági vám”, az Izraelbõl az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

Az elnök egyben megerõsítette, hogy a külföldön gyártott jármûvek vámtétele ettõl eltérõ lesz, egységesen 25 százalék.