Több jel is arra utal, hogy egy új cég veszi majd át a Malév helyét, miután a magyar légitársaság akár napokon belül is csõdbe juthat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még hétfõn is úgy fogalmazott, hogy a Malév speciális, állami csõdvédelem alá vonását lehetõvé tevõ rendelet célja is az átszervezés és egy "budapesti központú légitársaság" létrehozása.
Kérdés, hogy ebbe az új cégbe a kormány be tud-e vonni bármilyen befektetõt, ahogy ez az elmúlt több mint egy évben is célja volt. Berényi János, a cég elnöke keddi sajtótájékoztatóján erre utalt, de részleteket nem árult el.
Arra számos európai példát találni az utóbbi évekbõl, hogy egy nemzeti légitársaság csõdbe ment, majd a helyét rögtön átvette egy újonnan alapított cég. Így járt többek között, a svájci Swissair (utódja: Swiss International) és a belga Sabena (ma Brussels Airlines).

A magyar kormány azonban csapdahelyzetbe került, mert egyszerre kell felkészülnie a Malév csõdjére, miközben szeretne egy befektetõvel is megállapodni a cég eladásáról. A két folyamat ellentétes kommunikációt generál.
Miközben az azonnali hatályokkal kiadott kormányrendeletek a külföldön ragadt utasok szállásköltségeinek rendezését részletezi, addig a társaság elnöke azt bizonygatja, hogy a Malév "repül, és repülni is fog". Bármilyen befektetõvel is folytat tárgyalásokat a kormány, nyilvánvalóan ott is a Malév stabilitását próbálja hangsúlyozni.
 
A létrejötte elõtti bizonytalanság ráadásul már elõre rontja az új cég esélyeit. "Egy új cég alapítása elvileg a Malév számára is járható volna, de csak akkor, ha a csõdje és az új cég elindulása között zavartalan az átmenet, nem keletkezik piaci rés. A csõd bejelentésekor már startra késznek kellene lennie az utódnak" - mondta Turi Ferenc, a Capitol Consulting magyar tanácsadó cég ügyvezetõ partnere, aki korábban dolgozott a Malévval.

Hasonlóan vélekedett a londoni ICD SH&E légiközlekedési tanácsadó cég munkatársa, Bognár András. "Azzal kellene kezdeni, hogy megtervezik az új céget, és azt, hogy milyen legyen az átmenet, nehogy megroggyanjon a bizalom. A Malév esetében, miközben a kormányrendeletekbõl úgy tûnik, kimondták rá az ítéletet, nem látszik, hogy mi lesz helyette. Ezért ha indul új légitársaság, annak nehéz lesz visszaszereznie az esetlegesen elpártoló utasokat" - jelentette ki.

Ha ugyanis nem megfelelõ az idõzítés, fennáll a veszélye annak, hogy a csõdveszély hallatán a régi cég utasai akár még a mûködés idõszakában átpártolnak a konkurenciához, és ott is maradnak.

Turi Ferenc szerint ez rontja a leendõ új vállalat pozícióját, sõt a jelenlegi esetben az esetleges befektetõkkel folytatott tárgyalásokra is negatívan hat. "Természetesen nem tudni, hogy pontosan mi történik a háttérben, de az biztos, hogy a Malév-ügy kommunikációja nagyon rossz, mert nem megerõsít, hanem bizonytalanságot kelt" - tette hozzá a Capitol Consulting szakembere.

Feltehetõen a kormánynak sem ez az állapot volt a célja, hiszen a Malév problémái már a 2010-es választások elõtt is ismertek voltak, és a kormány azóta folyamatosan próbált is kiutat találni belõle. Arra is hónapok óta számítani lehetett, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak fogja minõsíteni a cég korábbi kormányzati támogatását.

A Malévnak ráadásul különösen fontos, hogy fõ bevételi forrása, a jegyárbevétel folyamatos legyen, és ne essen vissza a csõdhírek hatására. Bognár András arra hívta fel a figyelmet, hogy a légicégek saját értékesíthetõ vagyona általában kicsi, a flottájukat jellemzõen lízingelik, ezért ha megrendül a bevételi forrásuk, nagyon gyorsan tudnak összeomlani. (Szerdán erre nem is utalt semmi, az utazási irodákban vették a Malév jegyeit.)

Bognár szerint egy új cég létrehozása alapos szakmai elõkészítéssel egy évet vesz igénybe, bár "összecsapva rövidebb idõ alatt is lehetséges". Márpedig Limburger Lóránt vezérigazgató hétfõn közölte, hogy a Malév tevékenységének finanszírozása "január végétõl ellehetetlenül", vagyis akár napokon belül elfogyhat a vállalat pénze.