Július 29–31 között két meteorraj is színesíti az éjszakai égboltot: a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák. Derült, fényszennyezéstõl mentes helyen óránként közel két tucat meteorfelvillanását is megfigyelhetünk. A tûzgömbökre hajlamos Alfa Capricornidák és a gyors Déli Delta Aquaridák együtt tündökölnek majd, fõleg éjfél után. 
A Déli Delta Aquaridák Július 29-én már láthatóak lesznek, tetõzésük 30-ára, szerdára várható. A legjobb megfigyelésükre a július 30-ról 31-re virradó hajnal lesz. 
A meteorok gyorsak és halványak, de ha teljes sötétségben tekintünk az égre, óránként akár 15 hullócsillagot is láthatunk – szabad szemmel. Az Alfa Capricornida meteorraj is július 31-én, hajnalban éri el a csúcsát, hajnali 1 óra körül. Bár óránként csak néhány hullócsillag várható, ezek gyakran látványos, lassú, fényes tûzgömbök formájában jelennek meg.
Az égbolt déli-délkeleti része lesz fényesebb az éjszaka második felében, és a meteorok szabad szemmel is jól megfigyelhetõk lesznek.  
Az Alfa Capricornida meterorrajt 1871-ben Ógyalláról Konkoly Thege Miklós fedezte fel új, addig ismeretlen meteorrajként. A Déli Delta Aquaridák meteorraj szülõ égitestje valószínûleg a 96P/Machholz üstökös, amely egy különösen elnyújtott pályán kering, 5,3 éves periódussal. Az Alfa Capricornidák eredetileg egy ma már felbomlott üstökös, a 169P/NEAT maradványaihoz köthetõ. Mindkét raj esetében a Föld évente a pálya ugyanazon helyzetén keresztezi az üstökös által hátrahagyott porfelhõt, ezért kiszámítható, hogy mikor várhatók a belõlük származó hullócsillagok.
A Déli Delta Aquaridák meteorjai gyorsan mozognak, sokszor rövid fehér, zöldes vagy sárgás csíkot húznak, míg az Alfa Capricornidák ritkábban, de látványosabb tûzgömbökkel is meglephetnek. Ezek fényesebbek, mint a legfényesebb csillagok, színük gyakran narancsos vagy sárgás, látványos égi csíkot húznak. A nyári meteorzáporról részletesen tájékozódhatunk a  Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán.