Tényi István, aki rendszeresen tesz hatósági bejelentéseket, most közérdekû bejelentéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. Azt kéri, hogy a kormány kezdeményezze az Országgyûlésnél közkegyelem elrendelését azok számára, akik részt vettek a június 28-i „Büszke Budapest – szabadságünnep” rendezvényen.
Beadványában Tényi arra hivatkozik, hogy a rendezvény jogi szempontból vitatott volt. A Kúria egy június 20-i határozata szerint a Pride napjára tervezett demonstráció céljai között szerepelt a transznemû emberek jogai melletti kiállás is, ami szerinte kérdéseket vetett fel a gyülekezési és gyermekvédelmi törvények megsértésével kapcsolatban.
A rendõrség több alkalommal is elutasította a gyûlés bejelentését. Ezt követõen Karácsony Gergely fõpolgármester bejelentette: a fõváros önkormányzati rendezvényként, civil szervezetekkel együttmûködésben tartja meg az eseményt. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság viszont ezt is gyûlésnek minõsítette, és tiltó határozatot hozott.
Karácsony Gergely szerint az esemény nem volt sem demonstráció, sem Pride felvonulás, nem volt benne szexuális tematika vagy kamionos parádé – szerinte ez csupán egy városi megemlékezés volt a magyar szabadság napján. A rendõrség viszont úgy látta, hogy a rendezvény sérti a gyülekezési törvényt, ezért tiltott gyûlésnek minõsítette.
Tényi emlékeztetett, a tiltást a szervezõk nem támadták meg bíróságon, így az hatályossá vált június 27-én. Az eseményen mégis sokan részt vettek, noha a rendõrség jelezte: a tiltott gyûlés szervezése és az arra való buzdítás bûncselekménynek minõsül.
A szabálysértési törvény szerint az is jogsértést követ el, aki ilyen tiltott gyûlésen részt vesz, különösen akkor, ha a rendõrség elõre figyelmeztette a tiltásra. A hatóság jelenleg vizsgálja, kik vehettek részt a szervezésben, és milyen büntetõjogi következmények jöhetnek szóba.
Tényi a bejelentésében hangsúlyozza: a közkegyelem az állam részérõl történõ szimbolikus vagy politikai döntés, amellyel tömegesen lemond a büntetés kiszabásáról.
Ilyenre a rendszerváltás óta mindössze négyszer volt példa. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint a közkegyelem elrendelése teljes mértékben az Országgyûlés hatáskörébe tartozik, amely maga dönthet róla, hogy mikor és milyen feltételekkel él ezzel az eszközzel.
Tényi azzal érvel, hogy a rendezvényen való tömeges részvétel miatt a szabálysértési eljárások lefolytatása komoly terhet róna a hatóságokra, ezért szerinte indokolt lenne, ha az érintettek közkegyelemben részesülnének, és mentesülnének az eljárások alól.
A budapesti Pride után Orbán Viktor is megszólalt, a miniszterelnök többek között arról írt, hogy a Pride-ot brüsszeli utasításra rendezték meg, és szerinte ez azt mutatja, mi lenne, ha nem õk kormányoznának. Hozzátette, hiába voltak kint rengetegen, a 2022-es „gendernépszavazás” 3,7 milliós részvételi számával nem tudják felvenni a versenyt.