Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek - Belföld

Megrepedt a titok fala a kormányközeli óriáscég körül

2012.01.19

Megrepedt a titok fala a kormányközeli óriáscég körülBár évek óta rejtegeti tulajdonosi hátterét a kormányzati kötõdéseirõl és a sorban elnyert állami megbízásokról ismertté vált Közgép Zrt., fény derült a titok egy részére. Az [origo] rátalált egy olyan vállalkozásra, amely a legutóbbi üzleti beszámolókban a cégbirodalom egyik tulajdonosaként tüntette fel magát. Ez a cég azóta Simicska Lajos érdekeltségébe került, a folytatódó titkolózás miatt mégsem világos, hogy az üzletembernek továbbra is van-e tulajdonrésze a Közgépben.Évek óta meglehetõsen egyhangúan zajlanak a Közgép Zrt. közgyûlései. A tulajdonosok közül mindig csak Németh Miklós vezérigazgató jelenik meg, akinek az elmúlt négy évben mindössze 0,03-0,04 százalékos részesedése volt a cégben. Bár a társaság alapszabályában benne van a kitétel, hogy a közgyûlés elvileg csak akkor határozatképes, ha a szavazatok legalább felét képviselõ részvényesek jelen vannak, ezek az összejövetelek a csekély tulajdonosi jelenlét ellenére rendszerint eredményesen és szabályosan lezajlottak, és megszülettek a cég mûködtetéséhez szükséges döntések.

Ezt az tette lehetõvé, hogy az alapszabályban a határozatképességrõl szóló részhez kapcsolódik egy feloldó rendelkezés, amely szerint ha "a határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlést" legalább három napon belül megtartják, akkor az a jelenlévõk létszámára tekintet nélkül határozatképes. A Közgép közgyûlései az elmúlt több mint négy évben mindig ennek a feloldó szabálynak az alkalmazásával zajlottak. Rendszerint az történt, hogy meghirdették a közgyûlést egy délelõtt 11 órás idõpontra, majd miután rögzítették, hogy azon egyedül csak a vezérigazgató jelent meg, újra összehívták 12 órára. Ekkor ismét csak Németh Miklós jelent meg, de a feloldó rendelkezés értelmében a ekkor már a létszámtól függetlenül is határozatképes volt a közgyûlés.
Ennek a gyakorlatnak a jelentõségét az adja, hogy az eljárási mód miatt nem ismerhetõk meg az ország egyik legnagyobb, az elmúlt években számos nagy értékû állami megbízást elnyert építõipari vállalat tulajdonosai. Ha a részvényesek - legalább a határozatképességhez szükséges részük - megjelennének, a nevüket fel kellene tüntetni a jelenléti íven, így bárki számára megismerhetõk lennének a cégbíróságon. A Közgép esetében a közgyûlési gyakorlat miatt erre nincs lehetõség, és a cég nem enged hozzáférést az úgynevezett részvénykönyvéhez sem. A gazdasági társaságokról szóló törvény elõírja ugyan, hogy a zártkörû részvénytársaságok - amilyen a Közgép is - kötelesek részvénykönyvet vezetni a tulajdonosokról, és a jogszabályban az is szerepel, hogy ebbe külsõ személy betekinthet, a cég az erre vonatkozó korábbi kérésünkre nem reagált.

A Közgép tehát gondosan ügyel arra, hogy ne derüljön ki, kik állnak mögötte. Az [origo] azonban rátalált egy olyan információra, amely részben megvilágítja a cég közelmúltjának tulajdonosi hátterét. Egy közel tíz éve mûködõ, az alapítása óta a most kormányzó politikai erõkhöz közel álló cég, a Pro Aurum Vagyonkezelõ Zrt. éves üzleti beszámolóit olvasva bukkantunk rá arra, hogy a cég 2008-tól kezdve évrõl évre feltüntette, tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Közgép Zrt.-ben. Mindhárom rendelkezésre álló beszámolóban - 2008, 2009 és 2010 - az áll, hogy a Pro Aurum birtokolja az építõipari óriáscég részvényeinek 23,27 százalékát. A jogszabályok szerint a tavalyi évrõl szóló beszámolót május végéig kell leadniuk a cégeknek, így az csak hónapok múlva derül ki, hogy a cég a 2011-es üzleti évben is az érdekeltségei között tartotta-e számon a Közgép Zrt.-t. Megkerestük a Közgépet és a Pro Aurumot is, de egyikük sem válaszolt az arra vonatkozó kérdésünkre, hogy továbbra is fennáll-e köztük a tulajdonosi kapcsolat.

A 2003 végén alapított Pro Aurum 2004 óta tulajdoni részesedéssel rendelkezik a most kormányzó politikai erõkkel általában szimpatizáló Magyar Nemzetet és Hír Tv-t mûködtetõ cégekben, vezérigazgatója pedig egészen a közelmúltig Töröcskei István bankár, az Államadósság Kezelõ Központ jelenlegi vezetõje volt. Õ több interjúban is beszélt arról, hogy évtizedes baráti viszonyt ápol Simicska Lajos üzletemberrel. Simicska a kilencvenes évek elsõ felében a Fidesz gazdasági igazgatója volt, de a párt több politikusa szerint továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számít. Simicskát gyerekkori barátság fûzi Orbán Viktor miniszterelnökhöz, aki egy, az Indexnek 2007-ben adott interjúban úgy fogalmazott róla, "vele is jó viszonyt ápolok".

A cégbíróságon megtalálható legfrissebb adatok szerint a Pro Aurum közvetetten Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik, a tavaly júniusi közgyûlésrõl szóló iratok szerint ugyanis a cég közel fele két olyan vagyonkezelõ kft.-nek (ezek neve Pro A és Pro B) a tulajdonában van, amelyeket többségében az üzletember és felesége által birtokolt, Neo-Met Kft. nevû cég tulajdonol. Simicska és felesége azonban csak tavaly áprilisban vásárolta meg ezt a társaságot, így akkor még nem volt az övék, amikor a Közgép-részesedésrõl szóló Pro Aurum-beszámolók készültek. Az [origo] a múlt héten több kérdést is eljuttatott Simicskának az általa vezetett Mahir Zrt. titkárságán keresztül, de ezekre nem érkezett válasz.

Simicskáék megjelenése elõtt egy sajátos és nehezen követhetõ körforgás jellemezte az érintett társaságoknak a cégbírósági iratokból megismerhetõ tulajdoni viszonyait: a Pro Aurum közel felét birtokló két vagyonkezelõ, a Pro A és a Pro B többségi tulajdonosa a Neo-Met Kft. volt, amelyet azonban többségében épp maga a Pro Aurum tulajdonolt. Így tehát egy zárt kör mûködött, amelynek részletes hátterét a cégbíróságon hozzáférhetõ iratokból nem lehet kihámozni.
A Közgép-érdekeltség szempontjából fontos idõszakban a Pro Aurum Zrt. vezérigazgatója végig Töröcskei István volt, aki az után távozott a posztról, hogy novemberben kinevezték az Államadósság Kezelõ Központ élére. Megkerestük a központot azzal, hogy szeretnénk kérdéseket feltenni Töröcskeinek a korábban általa vezetett céggel kapcsolatban, de nem reagáltak. Töröcskei távozása után a Pro Aurum Zrt. vezérigazgatója az a Tóth Marianna lett, aki az Opten cégadatbázis szerint több olyan cégben is betöltött tisztségeket, amelyekben - igaz, nem mindig azonos idõben - Simicska Lajos is feltûnt tisztviselõként. Tóth Mariannát nem tudtuk elérni, egy munkatársa szerint külföldön van, írásban feltett kérdéseinkre egyelõre nem válaszolt.

Így továbbra sem teljesen világos, hogy jelenleg kik tulajdonolják a Közgép Zrt.-t, amely az utóbbi néhány évben a magyar ipar egyik meghatározó szereplõjévé nõtte ki magát. Korábban elsõsorban út- és hídépítési beruházásokban vett részt, mostanra azonban már vasúti felújításokban, környezeti kárelhárítási munkákban is részt vesz, az E-OS cégcsoport révén pedig érdekelt az energetikai piacon is. A legutóbbi, 2010-es évrõl szóló mérlegében több mint 44 milliárd forintos bevételrõl beszámoló, többek között a Margit híd felújításán is dolgozó Közgép tavaly is sorban nyerte a nagy értékû állami megbízásokat: konzorciumok tagjaként megbízást kapott például két, összesen 114 milliárd forintos vasúti fejlesztésre, de gyõztesként került ki hídfelújításokra és környezeti kármentesítésre vonatkozó, milliárdos értékû pályázatokból is.

Az óriáscég elnöki pozícióját tavaly június óta a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt tölti be, akinek volt egy Simicskával közös cége Svájcban, illetve jelenleg is közös érdekeltségükbe tartozik a magyar közterületi reklámpiac egyik legnagyobb szereplõje, a Publimont plakátcég.

Ahogy az [origo] egy korábbi, a Közgép történetét bemutató cikkben beszámolt róla, Nyerges már a hivatalos szerepvállalás elõtt is részt vett a cég irányításában, és egy vállalkozása révén rövid idõre tulajdonosként is megjelent a vállalatban. Ez azonban még az ezredforduló környékén történt, amikor a Közgép egy gyenge lábakon álló, a hazai iparban alig jegyzett cég volt. A vállalat megerõsödése 2006 környékén kezdõdött, ezzel párhuzamosan vált egyre titokzatosabbá a tulajdonosi háttere. Ez annak ellenére jellemzi még ma is a céget, hogy épp a hozzá közel álló kormányoldal kezdeményezésére elfogadott, 2012. január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény mondja ki, "a központi költségvetésbõl csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthetõ szerzõdés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható".


vissza
 

Partnereink

Hirdetések