Megszûnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amit 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány. Az interneten elérhetõ nemzeti jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulása napján jelentette be, hogy éjféltõl háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború miatt. Az Országgyûlés azóta több alkalommal, legutóbb 2025 õszén hatalmazta fel a kormányt, hogy 180 nappal, 2026. május 13-áig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet.
A Tisza Párt gyõzelmét hozó április 12-ei választás után Magyar Péter pártelnök – aki azóta miniszterelnök – elõször azt kérte a leköszönõ Orbán-kormánytól: hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet május 31-éig, hogy legyen idõ a jogszabályok módosítására. Erre nem került sor, hanem az Országgyûlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emelésérõl szóló jogszabályt.
A Tisza Párt képviselõje, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszhélyhelyzet végével lépett hatályba. A jogszabály áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.
A törvény egyebek mellett november 30-áig fenntartja azt a rendelkezést, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, a sertéstartók, illetve sertéstenyésztõk átmeneti idõre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerzõdéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók 2027. június 30-áig részesülhetnek fizetési moratóriumban a hitelszerzõdéseik után.
Törvényi szintre emelkedett az módosítás, amely a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását. Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is: literenként legfeljebb 595 forintos áron adhatják a benzinkutakon a 95-ös benzint, és legfeljebb 615 forintért a gázolajat.
A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. A drogériai termékeknél is fennmarad az árrésstop, de az eltérõ piaci viszonyokra tekintettel magasabb felsõ határt állapítottak meg. A januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét meghosszabbították. A törvény szerint július 1-jétõl továbbra 0 százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan idõre.
A törvény általános érvényû követelményként deklarálja, hogy az üzlet mûködési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megelõzze egyebek mellett a kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elõsegítése, tudatmódosító anyaggal visszaélés az üzlet területén történõ elkövetését. A rendõrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, a szervezett bûnözéssel összefüggõ bûncselekmény miatt indult büntetõeljárás – írta az MTI.
Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszán hirdetett veszélyhelyzetet, amely 2022. június 1-jén szûnt meg. Az alaptörvény három különleges jogrendi esetet rögzít: a hadiállapotot, a szükségállapotot és a veszélyhelyzetet. Mindhárom esetben a kormánynak van rendeletalkotási joga.
A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdethet ki veszélyhelyzetet harminc napra. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyûlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.