Az év elejétõl a lakások eladása elõtt az eladónak kötelezõ energetikai tanúsítványt készíttetni, bár a fölhivatalban enélkül is bejegyzik az új tulajdonost. A tanúsítvány ára egy átlagos lakás esetében harmincezer forint. Ha az eladó nem kéri ki, szabálysértési vétséget követ el, és legfeljebb ötvenezer forintra büntethetik. A Belügyminisztérium és az ingatlanosok szerint leginkább a vevõi nyomás hathat az eladókra.

Korábban önkéntes volt, 2012. január 1-tõl azonban már kötelezõ a használt lakások eladásánál, illetve az egy évnél hosszabb bérbeadásánál is úgynevezett energetikai tanúsítványt készíttetni.

A szabály szerint a lakások energetikai minõségét értékelõ okiratot az eladónak kell beszereznie, legkésõbb az adásvételi vagy a bérleti szerzõdés megkötéséig. Azonban az errõl szóló kormányrendelet nem tartalmaz szankciót arra nézve, hogy mi történik, ha ezt nem állíttatja ki az eladó. Az általunk megkérdezett jogászok szerint az adásvételi szerzõdés e nélkül is érvényes, és a földhivatali bejegyzésnek, így a tulajdonjog megszerzésének sem akadálya.

A kormány is tisztában van ezzel a helyzettel. Az [origo]-nak a Belügyminisztériumban azt mondták, hogy ebben az esetben a szabálysértésekrõl szóló kormányrendelet egyik pontját lehet alkalmazni, konkrétan azt, hogy "aki a jogszabályban elõírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható", ezt pedig a vevõ is bejelentheti a szabálysértési hatóságnál. Hozzátették azt is, hogy a jövõben "hatékonyabb szankciókat szándékoznak elõírni". Egy 2010-es uniós irányelv ugyanis elõírja, hogy büntetést kell bevezetni, melyet legkésõbb 2013. január 9-tõl kell a gyakorlatban alkalmazni.
Jelenleg egy nyolcvan négyzetméteres lakásnál a tanúsítvány elkészíttetése 25-35 ezer forintba került - mondta az [origo]-nak Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetõje, hozzátéve, hogy az ár lakástól függõen ettõl magasabb is lehet. Elmondása szerint az adásvételnél segédkezõ ügyvédek megmondják ügyfeleiknek, hogy a szabályozásnak nincs igazi szankciója, így rábízzák az eladóra a döntést.

Ami mégis a kiváltásra ösztönözheti õket, az a vevõk felõl érkezõ nyomás. Az elemzõ szerint a vevõk érdeklõdnek iránta, mert a tanúsítvány tíz évig érvényes, így egy esetleges késõbbi eladásnál nem nekik kell gondoskodniuk róla. Másrészt Rutai szerint a vevõk egyre inkább szeretik tudni, hogy mennyibe kerül majd az általuk kinézett lakás fenntartása. Így tapasztalatuk szerint egy hasonló paraméterû lakásnál akár döntõ érv lehet a jó energetikai besorolás.

A Belügyminisztérium szerint is piaci elõnyt jelent a jó energetikai minõségû ingatlanok esetében az energetikai tanúsítvány, és kutatásokra hivatkoznak. Idéznek egy lengyel felmérést, mely szerint a megkérdezettek 60 százaléka szerint értékesebb az ingatlan, ha készült tanúsítvány, és kimutatták, hogy gyorsabban talált vevõre az ingatlan is. Hollandiában nem tapasztaltak rövidebb eladási idõt, de negyvenezer energetikai tanúsítvánnyal rendelkezõ épületet érintõ vizsgálat szerint mintegy hatezer eurós többletet tudtak elérni jó energetikai besorolás esetén.

A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épületeknek a mûszaki állapota (szigetelése, fûtési rendszere, hõvesztesége) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezõbb "A+" kategóriától a legkedvezõtlenebb "I" kategóriáig terjed. A "C" kategória az, amely még éppen megfelel a jogszabályban rögzített követelményeknek. Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek.

Ha egy ingatlan rossz besorolást kap, még nem kötelezhetõ például felújításra, egyszerûen a tulajdonost és a leendõ vevõt tájékoztatja az ingatlan energetikai állapotáról. A háztartások a legtöbb pénzt a gázra és az elektromos energiára fordítják. A KSH statisztikái szerint a lakásfenntartási kiadások több mint 50 százalékát ez a két tétel teszi ki.