Keményen büntették az elmúlt években azokat a kutatókat, akikrõl kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét. A doktori dolgozatokat ellenõrzõ bizottság vezetõje szerint ritkán fordul elõ, hogy valakit plágiummal gyanúsítanak, mivel egy doktori dolgozat szigorú szakmai felügyelet alatt készül. Az egyetemek egyre inkább résen vannak, speciális programokkal vadásznak a gondolattolvajokra."Doktori szinten nagyon ritka, hogy utólag valakit egyáltalán plágiummal vádolnak, egy-két ilyen eset fordult elõ Magyarországon" - mondta az [origo]-nak Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke arról, hogy Schmitt Pál államfõ állítólag plágiummal szerzett doktori címet.

A doktori iskolákat is akkreditáló szervezet elnöke szerint azért nem gyakori az ilyen gyanú sem, mert a doktoranduszok témavezetõi folyamatosan követik, mit csinálnak a hallgatók, milyen szakirodalomból dolgoznak, és ellenõrzik is a forrásokat. "Nagyon kikezdheti ugyanis egy intézmény és egy tanár jóhírét is, ha utólag derül ki, hogy plágiummal van tele egy doktori disszertáció" - mondta Bazsa György.

Schmitt Pál államfõ doktori értekezésérõl szerdán a hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minõsítéssel megkapta a doktori címet.
A MAB elnöke szerint az adott intézmény vizsgálhatja és állapíthatja meg, hogy egy szakdolgozat, vagy egy doktori disszertáció szerzõje plagizált-e vagy más szabályt megsértett-e. "Az intézménynél kell jelezni a plágium gyanúját felvetõ információkat, és ezek vizsgálata után saját szabályzata alapján dönthet a doktori iskola, hogy tisztázza az illetõt, vagy ellenkezõleg, visszavonja a doktori címet" - mondta Bazsa. Schmitt Pál esetében a jogutód Semmelweis Egyetem állapíthatja meg a plágiumot. Az egyetem az [origo]-nak azt írta: "egyelõre sajtóhírekbõl értesültünk csak a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos gyanúról. Tájékozódunk a húsz évvel ezelõtt történtekkel kapcsolatban".

Az elnök szerint ilyenkor az intézmény azt nézi, "mi a dolgozat tudományos tartalma, és melyek ezek forrásai", és Bazsa szerint "a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy megfelelõen idéz-e a dolgozat szerzõje, és tartalmilag is azt adja-e vissza, amit az idézett szerzõ leírt". A hvg.hu szerint Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek. Bazsa szerint ez azért "elképzelhetetlen" egy tudományos munkában, mert jelenleg "a tudományos elismertséget azon is mérik, hogy kit hányszor idéznek".

A hallgató, aki a bírálójától plagizált

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal közölte, hogy a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minõsítéssel értékelték". Hozzátették: annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelõ-e, az õ hatáskörük volt. A dolgozat egyik bírálója, Kertész István ókortörténész azt mondta az [origo]-nak, hogy "fontos alkotásnak és jó dolgozatnak" tartja a disszertációt, és poltikai támadásnak tartja az ügyet.

Az elmúlt években nyilvánosságra került ügyek alapján az egyetemek szigorúan megbüntették azokat, akikrõl kiderült, hogy plagizáltak. A Debreceni Egyetem doktori tanácsa például 2009-ben megfosztotta doktori címétõl azt a pedagógiatanárt, akirõl kiderült: 2004-es disszertációja 30 százalékát öt másik szerzõ munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. A tanár késõbb a bizottsági meghallgatása során ezt el is ismerte - mondta korábban Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa társelnöke a Független Hírügynökségnek.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori iskola fennállása óta két eset történt. Az egyetem kivizsgálta az ügyeket, és megbüntette a hallgatókat - mondta az [origo]-nak a doktori tanács titkára. Az iskola egyik doktorandusza például disszertációjában a késõbbi bírálója mûveibõl másolt szövegrészeket hivatkozás nélkül, így gyorsan kiderült a plágium. A hallgatót ezután kizárta az intézmény a doktori iskolából. A Corvinus az esetek után szigorította a hallgatói dolgozatok ellenõrzését, és plágiumkeresõ adatbázisokat is használnak a másolások kiszûrésére.
A felsõoktatási intézmények például a Magyar Tudományos Akadémia által fejlesztett ingyenes Kopi Plágiumkeresõvel ellenõrizhetik, a hallgatók másoltak-e szövegrészeket más dolgozatból vagy a szakirodalomból. "A plágiumkeresõ úgy mûködik, hogy a feltöltött dokumentumokat tároljuk, és ha valaki feltölt egy másik dokumentumot, a rendszer jelzi, hogy az, vagy annak részei megtalálhatóak-e máshol, és hány százalék a közös rész" - mondta az [origo]-nak Pataki Máté, a rendszer fejlesztõje, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) fõmunkatársa.

Pataki azt mondta, hogy jelenleg nagyjából harmincezer dokumentum (házidolgozat, szakdolgozat és doktori disszertáció) található a rendszerben, de az oktatók, sõt hallgatók is folyamatosan töltenek fel dolgozatokat. Idén pedig már a magyar, az angol és a német Wikipédiával is összeveti a beírt szöveget a rendszer, "tehát az is gyorsan kiderülhet, ha valaki egy az egyben lefordított és a dolgozatába tett egy szócikket az angol nyelvû Wikipédiáról".

Pataki azt mondta, hogy szeretnék, ha a rendszer több nyelvrõl is tudna fordítani, illetve több szakirodalmat és diplomamunkát felölteni, de "ez utóbbihoz nemcsak pénz, hanem az egyetemek együttmûködése is kell". A plágiumkeresõ fejlesztõi jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával mûködik együtt, amely már feltöltötte hallgatói szakdolgozatait, így bárki ellenõrzni tudja az országban, plagizáltak-e ezekbõl a dolgozatokból.