Az [origo] által megkérdezett állami alkalmazottak nagyon csalódottak a miatt, hogy a kormány az ígérete ellenére nem segített a végtörlesztésben, még akkor sem, ha elképzelhetõ, hogy a kedvezményes árfolyamrögzítéssel egy részük jobban fog járni. "Ha egy kormányfõ ígér segítséget, az csak jelent valamit. A nagy semmit, mint azóta kiderült" - mondta egyikük az [origo]-nak.

"Szimplán átvertek" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérõ, jogi végzettséggel rendelkezõ, középvezetõi beosztásban lévõ állami alkalmazott, utalva Orbán Viktor karácsonyi levelére. A miniszterelnök decemberben levélben buzdította végtörlesztésre a devizahitellel rendelkezõ állami alkalmazottakat és kedvezményes kamatozású forinthitel-konstrukciót ígért nekik. A mentõcsomag azonban nem készült el, a múlt héten kiderült, hogy a kormány inkább az árfolyamrögzítés keretein belüli kamatkedvezménnyel csökkentené a közszférában dolgozók hitelterheit. A kormányzati segítségben bízó, az [origo]-nak az ügy kényes volta miatt névtelenül nyilatkozó állami alkalmazottak úgy érzik, átverte õket a kormány.

A jogász közalkalmazott hozzátette, hogy "be is jelentkeztem a banknál, bízva abban, hogy egy kedvezõ konstrukcióval ki tudom váltani a hitelt, de most nagyon csalódott vagyok. Hallottam a híreket, hogy lesz kedvezményes árfolyamrögzítés, de már csak akkor hiszem el, ha megjelenik az errõl szóló jogszabály. Addig pedig sonka helyett párizsit adok a gyerekeknek, az még belefér. Ráadásul én azok közé tartozom, akinek fix havi törlesztõrészletû hitele van, azaz mindig ugyanannyit fizetek, az árfolyam-emelkedés miatt pedig meghosszabbodik a futamidõ. Már több évvel hosszabb. Attól félek, én fogom a legnagyobbat szívni".
Nem õ az egyetlen csalódott állami dolgozó. "Sikerült belõlünk megint hülyét csinálni" - mondta az [origo]-nak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik tudományos fõmunkatársa, aki szintén Orbán Viktor miniszterelnök karácsony elõtti, kedvezményes forinthitelt ígérõ levelének hatására jelentette be végtörlesztési szándékát. A kutatónak nagyon hosszú futamidejû svájcifrank-hitele van, amelyet a számításai szerint a magas forintkamatok miatt nem érte volna meg átváltani.

A kedvezményes hitelt ígérõ levél hatására azonban a két ünnep között mégis bejelentkezett végtörlesztésre a bankjánál, és jelezte ezt a munkahelyén is. Elmondása szerint az eltelt négy hétben az MTA-n keresztül többféle adatot is bekértek tõle és a hasonló döntést hozó munkatársaitól: az ûrlapon meg kellett adni többek között a gyerekek számát, a hitelezõ bank nevét és a tartozás pontos összegét. Azóta viszont nem történt semmi, a kutató azt mondta, nem is reménykednek állami segítségben. "Már nyilván nem fog senkinek sikerülni. Tök fölösleges volt beadni a kérelmet" - mondta csalódottan.

A csalódottság oka, hogy már csak egy hét van hátra a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének végsõ határidejéig. A menet közben módosított szabályok szerint azoknak, akik december 30-áig jelezték szándékukat, már nem az eredeti határidõig, február 28-áig, hanem január 30-áig kell kifizetniük a tartozásukat, vagy bemutatniuk egy úgynevezett hitelígérvényt, amelyben egy bank igazolja, hogy kölcsönt biztosít a végtörlesztéshez. A bankok azonban már egyáltalán nem adnak kölcsönt végtörlesztéshez.

Egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó köztisztviselõ az [origo]-nak azt mondta, nagyon bízott a végtörlesztéshez nyújtott állami segítségben. "Bár a forinthitel kamata magas lett volna, de az árfolyammozgásból nagyon elegem lett. Ha egy kormányfõ ígér segítséget, az csak jelent valamit. A nagy semmit, mint azóta kiderült" - mondta az állami alkalmazott, és hozzátette, hogy rajta a most formálódó, közszolgáknak szánt mentõcsomag sem segít.

"Szerdán ugyanis közölték, hogy kirúgnak, nem azért, mert elégedetlenek voltak a munkámmal, hanem mert a kormány újabb ötlete volt a közszférában történõ leépítés. Most így állok: jelentõsen megnõtt a törlesztõrészlet, fizetésem nincs, köszönöm szépen az államnak. Kevesebb mint egy hónap alatt kettõt rúgtak belém, meg a két gyerekembe" - mondta érezhetõen komoly csalódottsággal a köztisztviselõ. (A Magyar Közlönyben január 11-én megjelent rendelet szerint a közszféra több mint hatezer dolgozójától, köztük minisztériumok, kormányhivatalok, kutatóintézetek és számos állami szervezet munkatársától válik meg egy szerdai határozat értelmében a kormány. Az elbocsátások érintik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Magyar Államkincstár vagy a Központi Statisztikai Hivatal szervezetét is.)

Míg a közszolgák a megígért segítség elmaradása miatt panaszkodnak, akad, akinél a közszférában dolgozó devizahitelesek megmentését célzó kormányzati törekvések csapják ki a biztosítékot. Egy névtelenséget kérõ vállalkozó az [origo]-nak azt mondta, szerinte már a végtörlesztésnél eleve elõnybe kerültek a közalkalmazottak, mivel nekik rendes, stabil, bejelentett állásuk van, fix fizetéssel, ami a hitelbírálatnál elõny volt a többi adóshoz képest. Hozzátette, ezért is diszkriminatív bármilyen további pluszelõnyrõl beszélni, fel van háborodva.

Az állami segítség több mint 70 ezer, az állami szférában dolgozó embernek jelentett volna segítséget, ennyien jelezték végtörlesztési szándékukat, összes hitelük meghaladja az 450 milliárd forintot. A végtörlesztést a piacinál jóval, 20-30 százalékkal alacsonyabb árfolyamon tette lehetõvé a kormány, ám az nem feltétlenül biztos, hogy ezt megérte volna forinthitel felvételével ki is használni. A lépés után ugyan az árfolyamkockázat megszûnik, ám a helyébe lép a forinthitel kamatkockázata. Éppen ezért hívta fel nemrég a Bankszövetség alelnöke a figyelmet arra, hogy a kedvezményes árfolyamrögzítés - különösen, ha a közszolgák extra kedvezményeket kapnak - a végtörlesztésnél is elõnyösebb lehet. A karácsonyi Orbán-levél ígéreteinek elmaradásán háborgó közszolgák egy része így még jól is járhat a hetekben kialakuló új rendszerrel.