Elsõre különös idõjárási jelenségre hívta fel a figyelmet a „Veszprémi idõjárás elõrejelzés” nevû Facebook-oldal készítõje, aki elõször úgy vélte, hogy egy nagy mennyiségû nedvességet tartalmazó felhõ jelenhetett meg a radarképen, késõbb azonban kiderült: egészen más állt a radarjelenség mögött.
Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet fõigazgatója részletes magyarázatot adott a jelenségre, azonban leszögezte, hogy megszólalása csak egy komment a részérõl „félig magánemberként, félig kutatóként”, és nem tekinthetõ hivatalos szakmai anyagnak. Mégis úgy látta jónak, ha megszólal a témában, hogy eloszlassa a kételyeket és magyarázatot adjon a jelenségre.
Mint a szakember rámutatott, a meteorológiai radar nem érzékeli a Balatonból felfelé párolgó vízgõzt, sõt még a ködöt sem képes ilyen formában megjeleníteni. Az esti órákban a Balaton felett tömegesen kirepül a Chironomus balatonicus, vagyis a balatoni árvaszúnyog, amely olyan erõs interferenciát idéz elõ, hogy ez az idõjárási radarképeken is jól kirajzolódik.
A kutató szerint a HungaroMet szakembereivel közösen már egy ideje vizsgálják ezt a jelenséget. Az idei megfigyelések alatt sikerült igazolni, hogy a naplemente utáni órákban – jellemzõen este 8 és 11 óra között – a tömeges rajzás önmagában is jól látható radarjelet ad. Érdekesség, hogy egy közeledõ, végül fel nem épülõ zivatarlánc is megjelent ugyanazon a radarképen, ezért sokan azt hihették, hogy esõ érkezik a Balaton fölé.
A kutató a kemma.hu szerint részletesen kitért arra is, miért lett idén ennyire látványos a rajzás. Az elõrejelzések alapján eredetileg átlagos szezonra számítottak, ám a nyár közepén kialakult rendkívüli hõkupola felborította az árvaszúnyogok fejlõdését. A Balaton vize több helyen megközelítette vagy meghaladta a harminc Celsius-fokot, ami már komoly hõstresszt jelentett a faj számára. Emiatt a fejlõdésük átmenetileg lelassult, majd a lehûlés után egyszerre indult újra, így hatalmas mennyiségû rovar rajzott ki szinte egyszerre.
Bár sokan kellemetlennek tartják õket, az oldal leszögezte, hogy a balatoni árvaszúnyogok nem csípnek, és rendkívül fontos szerepet töltenek be a tó ökológiai rendszerében. Lárváik ugyanis elhalt algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak, majd amikor kifejlõdnek és kirajzanak, a felhalmozott biomassza egy részét fizikailag is kiviszik a Balatonból. A kutatók ezért a tó természetes „detoxrendszereként” is emlegetik õket.
A szakemberek becslése szerint tavaly mintegy tízezer tonna árvaszúnyog-biomassza hagyta el a Balaton vizét. Ennek jelentõs részét madarak fogyasztják el, így a rovarok nemcsak a tó tisztulásában, hanem a vízi és a szárazföldi élõvilág összekapcsolásában is kulcsszerepet játszanak.