Egy jogi kiskapu használatával próbálja az Európai Bizottság meggyõzni Belgiumot, hogy álljon el az Ukrajnának szánt úgynevezett jóvátételi hitellel szembeni vétójától: az Ursula von der Leyen vezette intézmény szerint ugyanis egy jogi kiskaput kihasználva elérhetõ, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításánál ne egyhangú, hanem csak minõsített többség kelljen, így elmúlna az a veszély, hogy Magyarország vagy Szlovákia vétói miatt egyik napról a másikra megszûnnének a szankciók, és az oroszok visszakövetelnék az EU-ban befagyasztott pénzügyi eszközeiket.
Nem várt következménnyel járhat az, hogy Belgium feloldja vétóját a területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásából Ukrajnának nyújtott közel 140 milliárd eurós hitel ügyében, ez pedig az, hogy elvennék Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök lehetséges vétóit az Oroszországgal szembeni szankciókkal szemben.
Az Európai Bizottság már szeptember óta dolgozik azon, hogy jogilag is védhetõ legyen az úgynevezett jóvátételi hitel, és úgy számoltak, hogy már az október 23-án a tagállamok állam- és kormányfõi találkozóján megállapodhatnak a kérdésrõl a tagállamok – errõl beszélt az EU-csúcsot megelõzõen António Costa, az Európai Tanács elnöke is Volodomir Zelenszkij ukrán elnök társaságában, azonban végül Bart De Wever belga miniszterelnök vétója miatt ez nem sikerült.
A legtöbb orosz immobilizált vagyon ugyanis egy belga letétkezelõnél, az Euroclearnél van – összesen 180 milliárd euró –, és De Wever attól tart, ha zöld utat kapna a javaslat, késõbb az így Ukrajnának folyósított pénzt Oroszország bíróságon megtámadva az országától követelné vissza, emiatt több garanciát és az EU-intézményektõl, valamint a többi tagállamtól kockázatmegosztást várna el – legutóbb pedig Belgium már azzal állt elõ, szerintük az orosz immobilizált vagyon felhasználása nehezíti az ukrajnai béketárgyalásokat.
Az egyik ilyen kockázat, hogyha megszûnnének az Oroszországgal szemben hozott szankciók, akkor az orosz vagyonokkal szembeni korlátozások is azonnal hatályukat veszítenék, azaz az oroszok azonnal visszakövetelhetnék a jelenleg lefagyasztott pénzügyi eszközöket.
A szankciókat pedig a tagállamoknak félévente mindig meg kell hosszabbítani, a múltban pedig Magyarország és Szlovákia is vétóval fenyegetõzött. A Politico információi szerint az Európai Bizottság ezzel kapcsolatosan most egy kreatív jogértelmezéssel próbálná elérni, hogy a szankciók meghosszabbítását ne egyhangú döntéssel kelljen meghosszabbítani, hanem elég legyen a minõsített többség is, ahogy azt is szeretnék elérni, hogy fél év helyett háromévente kelljen azokat meghosszabbítani.
Az Európai Bizottság az EU-szerzõdés 122. cikkének egyik záradékát használná fel, amely lehetõvé tenné a tagállamok számára, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében döntsenek a gazdasági helyzetnek megfelelõ intézkedésrõl”.
A bizottság értelmezése szerint ha a jóvátételi hitelrõl döntés születne, akkor ebben az esetben fennállna az a gazdasági helyzet, ami miatt életbe léptethetnék a záradékot – elvégre ha a szankciók egyik napról a másikra megszûnnének, akkor az Euroclearnél zárolt 180 milliárd eurónyi orosz vagyont is vissza kéne juttatni azonnal a letétkezelõhöz. Emiatt pedig így használható a 122. cikk, ami minõsített többség használatát írja elõ, azaz egy tagállam sem tudná egyedül megvétózni az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását.
A lapnak egy diplomata arról beszélt, hogy ennek a célja, hogy megszerezzék Belgium támogatását – kérdés, hogy ezzel sikerül-e feloldani a Belgium által felhozott jogi és pénzügyi aggályokat, vagy amennyiben azok még továbbra is fennállnak, sikerülhet-e azokat a december 18–19-i EU-csúcs elõtt kezelni, hogy a tagállamok vezetõi megállapodhassanak az áprilistól fizetésképtelen Ukrajna számára létfontosságú konstrukcióról.