Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke interjút adott az Indexnek, miután a magyar gazdák trágyát szórtak az Európai Unió Háza budapesti épületének bejárata elé. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az EU új költségvetési javaslata drasztikusan csökkentené az agrártámogatásokat, és a pénzt Ukrajna csatlakozásának finanszírozására fordítanák.
A tüntetést az Európai Bizottság legújabb, 2028-tól induló hétéves költségvetési javaslata váltotta ki. A javaslat a 2028 és 2034 közötti idõszakra 1717 milliárd eurós uniós költségvetéssel számol, ami jelentõs növekedés a jelenlegi, 2021–2027-es idõszak 1200 milliárd eurós szintjéhez képest. A javaslat szerint az uniós költések a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,23 százalékára emelkednének a mostani 1,1 százalékról. A számot több uniós tisztviselõ és diplomata is megerõsítette, de még a biztosok többsége sem látta a végleges verziót.
Az 1717 milliárd eurós költségvetési tervezet ugyan jelentõs kiadásnövekedéssel számol, de az átcsoportosítások nyomán háttérbe szorulnának a mezõgazdasági és regionális fejlesztési források.
Most kiderült, hogy mi marad a közös agrárpolitikából, és kiderült, milyen források mellett kellene versenyképesnek és fenntarthatónak maradnia az agráriumnak – fogalmazott Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az Indexnek. Papp Zsolt György szerint a bizottság „elvonná a forrásokat, csökkentené a támogatásra jogosultak körét”, és a gazdáknak jutó területalapú támogatás kiváltanák egy jövedelemalapú támogatással.
Ez volt az unió egyik legrégebbi támogatási modellje. Egy objektív, jól végrehajtható, határidõre kifizethetõ, logikus támogatási rendszer. Az, amit be kívánnak vezetni, lényegesen bonyolultabb, sokkal körülményesebb támogatási forma, ami sok kérdést rejt magában – magyarázta.
Az egyik ilyen legalapvetõbb kérdés a NAK-elnök szerint, hogy kinek a jövedelméhez vagy mihez viszonyítva lesznek kiosztva a támogatások, ugyanis errõl nem esett szó. Azonban ennél komolyabb problémák is vannak az unió terveivel. „Hogyan gondolják azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérõ gazdák nem kaphatnak támogatást?” – tette fel a kérdést Papp Zsolt György az új rendszerrel kapcsolatban. Ez a probléma azért különösen égetõ szerinte, mert „ma Európa agrártársadalma betöltötte az 57. életévét”, vagyis az európai gazdák átlagéletkora növekszik, miközben az új szabályok szerint az idõs gazdák kieshetnek a támogatásból. Papp Zsolt György szerint az unió költségvetése hiába növekszik, csak a mezõgazdaságtól tudnak elvonni olyan forrásokat, „amellyel biztosítható Ukrajna csatlakozása, a korábban felvett hitelek törlesztése”.
A NAK elnöke szerint a gazdák nem tudnak versenyezni „határon túl, a harmadik országból, bizonytalan eredetû, egészen más termelési környezetbõl, ellenõrzési rendszerbõl kikerült termékekkel”. Pedig a magyar gazdáknak már így is sok problémájuk van.
Az interjúban szóba került a klímaváltozás hatása, amivel kapcsolatban Papp Zsolt György elismerte, hogy „embert próbáló feladat” a természettel versenyezni. A betakarítás derekán járó gazdák rendkívül száraz és aszályos elõzõ hónapot éltek át, bár késõbb „jelentõs mennyiségû csapadék érkezett, amely jelentõsen enyhítette a szárasság okozta károkat”. Ám ez egy újabb problémát jelentett, ugyanis komoly viharral érkezett az esõ, amely „megtépázta településeinket, a lakóingatlanokat, de az agrárium termelõberendezéseit, az ültetvényeket, az istállókat” is, a kárfelmérés pedig még most is tart. Mindennek ellenére Papp Zsolt György hangsúlyozta, hogy a Magyarországon található 5 millió hektár földnek és az azokon dolgozó 160 ezer gazdálkodónak van képessége kiszolgálni a magyar piacokat, sõt határon túlra termelni is. Ugyanez igaz az európai agráriumra is.
Mind a magyar, mind Európa gazdatársadalmának megvan a képessége kiváló minõségû élelmiszerrel ellátni mind a 450 millió lakosát – jelentette ki a NAK-elnök.
Papp Zsolt György szerint az új támogatási terv, Ukrajna lehetséges uniós csatlakozása és a harmadik világból importált termékek együttesen megpecsételik az európai gazdálkodók sorsát. Ha elveszítjük a támogatásainkat, ha elveszítjük a piacainkat, akkor tönkre fog menni mind a hazai, mind az európai agrárium – figyelmeztetett a NAK elnöke, aki szerint pont ennek megakadályozása miatt vonultak fel tüntetni.
Igaz, végül az utánfutónyi trágyát nem borították le az útra, csak egy kisebb adagot öntöttek szét az Európai Unió Háza elõtt. A szervezõk jelezték, hogy ez csak egy figyelmeztetõ akció volt, de „amíg Brüsszel nem áll le ezzel az õrültséggel”, és amíg gazdákat küldenek „a vágóhídra”, addig a tiltakozás az egyetlen lehetõségük, és a következõ alkalommal erélyesebben lépnek fel.
A budapesti tüntetéssel egy idõben Brüsszelben is tüntettek az európai gazdák, igaz, õk traktorok nélkül. Az õ demonstrációjuk az Európai Parlament épületétõl indult, és az Európai Bizottság székhelyénél ért véget. Itt a gazdák egy pár gumicsizmát helyeztek el.