A héten kezdõdik a magyar áfaszabályozás egyik elemét érintõ európai bírósági eljárás, melyet az Európai Bizottság azért indított, mert úgy véli, hogy a magyar szabályok szerint korlátozott a cégek áfa-visszaigénylési joga.

Az általános szabályok szerint a befizetendõ áfa összegébõl le lehet vonni a beszerzések után keletkezõ áfát, és az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ha a cég a számlát befogadta, de annak értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, az áfát közben visszaigényelheti, ám ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek során mindenképp a cég vállalja a kockázatot: az állam csak akkor ad vissza áfát, ha azt valaki korábban befizette - írja hétfõi számában a Napi Gazdaság.

Az áfadirektíva nem fogalmaz egyértelmûen - mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adószakértõje a lapnak. Jóllehet általánosságban rendezi a kérdést, ám azt a tagállamokra hagyja, hogy a visszatérítés szabályait megalkossák. Adott esetben megtagadhatják a visszatérítést, ám ezt a bizottság álláspontja szerint csak egyszer tehetik meg. "A magyar szabályozás azonban ennél szigorúbb: a visszatérítést egyáltalán nem teszi lehetõvé, amíg a kifizetés nem történik meg" - mondta Hegedüs, hozzátéve, hogy ez jelentõsen megdrágítja a cégek mûködését, és erre a likviditási hátrányra hivatkozik a bizottság is.

A magyar szabályozás indoklásában eleve az szerepelt, hogy e fék beépítése az áfacsalások kiszûrését szolgálja. Ha ezt ki kellene venni a rendszerbõl, az százmilliárdos nagyságrendet jelentene az adószakértõ szerint - írja a Napi Gazdaság.