A Portfolio szerint hónapok óta érezhetõ volt a piacon, hogy valami készül: 16 év után reális lehetõséggé vált a kormányváltás. A befektetõk egy része már 2025-ben elkezdett erre a forgatókönyvre pozicionálni – ezt a piaci körökben egyszerûen csak „Tisza-betként” emlegették, utalva a Tisza Párt várható erõsödésére. Ugyanakkor még közvetlenül a választás elõtt is óvatos maradt a többség.
A piaci várakozásokban ugyan benne volt a fordulat a pakliban, de egy kétharmados gyõzelem esélyét jellemzõen csak 20–25 százalékra tették. Az általános forgatókönyv inkább egy jóval szorosabb eredmény volt, ami hosszabb politikai alkukat és bizonytalanabb átmenetet vetített elõre. Ehhez képest a mostani helyzet sokakat meglepett – és ez a meglepetés önmagában is fontos tényezõ lehet a következõ idõszak gazdasági folyamataiban.
Ahogy közeledett a választás napja, egyre több konkrét piaci forgatókönyv jelent meg arról, merre mozdulhat a forint az egyes kimenetelek esetén. A nagy nemzetközi szereplõk is elkezdték leegyszerûsíteni a képet: a Bank of America már decemberben egy elég egyértelmû képlettel állt elõ.
Értelmezésük szerint Tisza-kormány esetén 360 körüli euróárfolyam, míg Fidesz-kormány mellett inkább 390-es szint volt a valószínû.
Éppen ezért nem volt meglepõ, hogy a forint ennyire érzékenyen reagált az eredményre. A piac azonnal átárazta a helyzetet. A korábban emlegetett 360-as „célárat” szinte egy hét alatt el is érte, sõt péntek délután már be is nézett ez alá a szint alá az árfolyam. Utoljára 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörése elõtt volt a mostaninál erõsebb szinten a magyar deviza.
De miért reagált ennyire pozitívan a piac a kormányváltásra? A gazdasági portál szerint a folyamat valójában már jóval korábban elindult. A tavalyi devizapiaci mozgásokból is látszott, hogy egyre többen kezdenek a forint erõsödésére fogadni – és ez már nem csak a nemzetközi összevetésben is magas kamatszint miatt volt érdekes. Ahogy közeledtek a választások, és egyre több részlet derült ki a Tisza Párt gazdasági programjáról, a piac fokozatosan kezdte elhinni, hogy valóban jöhet egy pozitív gazdaságpolitikai fordulat.
Vagyis nem pusztán politikai váltásról, hanem irányváltásról lehet szó. Ebben kulcsszerepe volt az euró bevezetésének belengetése. Elõször 2024 szeptemberében, a program bemutatásakor beszélt errõl nyíltan Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa akkor jelezte, hogy gyõzelem esetén napirendre kerülhet a csatlakozás a közös valutához. Aztán Varga Mihály jegybankelnökkel folytatott egyeztetésen már múlt héten asztalra tették a kérdést.
Az euró bevezetésének ígérete egy erõs jelzés. Aki ezt komolyan gondolja, az valójában egy egész gazdaságpolitikai csomag mellett kötelezõdik el. Ez ugyanis együtt jár a fegyelmezettebb költségvetéssel, a csökkenõ államadóssággal, az alacsonyabb inflációval és végsõ soron alacsonyabb kamatokkal. Vagyis a piac nem magát az eurót árazza, hanem azt a pályát, ami oda vezet: a fegyelmezett költségvetés, a csökkenõ államadósság, az alacsony infláció és alacsony kamatok.
Ezért is kulcskérdés, hogy az új kormány valóban végig tudja-e vinni ezt a pályát. Amennyiben igen, úgy több fronton is javulhat a gazdaság megítélése: nemcsak a makromutatókban, hanem a befektetõi bizalomban is. Ehhez társulhat egy, az unió felé nyitottabb külpolitika és egy kevésbé beavatkozó állami mûködés – ez együtt már kifejezetten erõs üzenet a piacok számára. Mindez azonban egy feltételen múlik: nem elég az ígéret. A piacok számára csak egy hiteles és végrehajtható euróbevezetési pálya számít.
A következõ idõszak kulcskérdése az, hogy elmúlt egy hét látványos forinterõsödése csak egy rövid „örömrali”, vagy egy tartósabb trend kezdete? És egyáltalán: nem lehet-e túl erõs a forint a magyar gazdaságnak? Egyelõre a piac inkább bizalmat szavazott az új helyzetnek. Amit most látunk, az lényegében megelõlegezett hit az új kormány felé – a befektetõk azt árazzák, hogy a kampányban tett ígéretek valóban megvalósulhatnak. Ebben fontos jelzés volt, hogy Magyar Péter már a gyõzelem utáni elsõ napokban is megerõsítette a fõbb vállalásokat, köztük az euróbevezetés tervét.
Rövid távon ez a bizalom akár fenn is maradhat. A lap szerint, ha a nemzetközi környezet nem romlik, akkor a forint megtarthatja a mostani erõsebb szintjét. A következõ valódi teszt azonban az õsz lehet: ekkorra várja a piac, hogy a kormány elõáll egy részletes euróbevezetési menetrenddel és konkrét céldátummal. Ha ez hitelesnek bizonyul, az akár újabb erõsödési hullámot is elindíthat.
Nem véletlen, hogy már megjelentek a merészebb elõrejelzések is. Az ING Bank legfrissebb elemzése szerint egy éven belül akár a 340-es szint közelébe is erõsödhet az euró-forint árfolyam. Ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell: rendbe kell tenni a költségvetést, hiteles büdzsét kell elfogadni 2027-re, és kézzelfogható elõrelépést kell elérni az uniós források felszabadításában. Vagyis a mostani erõsödés még csak az elsõ lépés – a folytatás azon múlik, hogy a bizalmat sikerül-e valódi gazdaságpolitikai lépésekkel alátámasztani.