Kedden reggel a svájci frank áttörte az új csúcsot jelentõ 230 forintos árfolyamszintet, majd rövid idõ alatt további 3 forinttal erõsödött. Egy hét alatt közel húsz forinttal drágult a frank, hiszen a múlt hét kedden 215-216 forint körül jegyezték, ez pedig a svájci frankban eladósodott háztartásoknak komoly teher.
A múlt keddhez képest az euró és a dollár jóval visszafogottabban erõsödött a forinttal szemben, elõbb árfolyama 264 forintról 269, a dollár pedig 182-183 forintról 193 forint fölé került. Az euróval szembeni visszafogottabb forintgyengülés azt jelzi, hogy a befektetõknek nem a forinttal van bajuk, hanem az euróval, a közös európai deviza gyengülése pedig közvetve és negatívan befolyásolja a forint jegyzését. A magyar gazdaság tehetetlenül nézi a nemzetközi piaci folyamatokat, a befektetõk elsõsorban az eurózóna adósságválsága miatt aggódnak.

"Tovább folytatódik a pániküzemmód a világ pénzügyi piacain. A vezetõ részvényindexek zuhannak, a kockázatos eszközök árfolyamai szakadnak, a menedékdevizákért, és biztonságos államkötvényekért pedig egymás sarkát tapossák a befektetõk. A piacot nem gyõzte meg az európai pénzügyminiszterek tegnap kiadott közleménye, hiába tettek hitet a pénzügyi stabilitás, további intézkedések, illetve a Görögországnak nyújtandó segítség feltételeinek lazítása mellett" - írja keddi piaci kommentárjában a Commerzbank.

"Ez nem rólunk szól, a mostani helyzetben teljesen felesleges magyar megszorító csomagot bejelenteni vagy kamatot emelni. Nem az euró forinthoz mért árfolyamát ütik a befektetõk, hanem a frank erõsödik egyre jobban az euróval szemben" - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere és hozzátette, a mostani pánik több dologra vezethetõ vissza, az egyik legfontosabb tényezõ, hogy nem látszik a görög megoldás. Egyetértett kollégájával Barcza György, az K&H Bank vezetõ közgazdásza, aki közölte: Az alapprobléma, hogy a görög helyzet továbbra is bizonytalan, ráadásul most bejöttek a képbe az olaszok és a befektetõk attól félnek, hogy õk is a tönk szélén állnak a magas adósságuk miatt".

Magyarország kívülállóként nézi a folyamatot, nem tud mit tenni a svájci frank erõsödése ellen, ez pedig a devizában eladósodott háztartásoknak komoly teher, mert többségük frankalapú hitelt vett fel az elmúlt években. A mostanában elszabaduló törlesztõrészletek miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülõ háztartásoknak nyújthat átmeneti segítséget a kormány és a Bankszövetség által kidolgozott otthonmentõ programban szereplõ árfolyamrögzítés. (A lehetõséggel élõ adósok az igényléstõl számított 36 hónapig, de legkésõbb 2015. január 1-ig 180 forintos fix árfolyamon törleszthetik a devizahitelüket. Az aktuális és a rögzített árfolyam közötti különbség egy úgynevezett gyûjtõszámlán halmozódik, ez pedig 2015-tõl forinthitellé alakul és akkortól kell elkezdeni fizetni. Bár még nem született meg a vonatkozó kormányrendelet, de 2015-tõl az árfolyamrögzítést igénylõ adósoknak a devizahitelt és a gyûjtõszámlahitelt is fizetniük kell, de a havi kiadástöbblet 15 százalékban lesz maximalizálva, ennek fejében pedig kitolják a futamidõt.)

Bár a parlament június 20-án elfogadta az árfolyamrögzítésrõl szóló törvényjavaslatot, a lehetõség csak augusztus végétõl, szeptember elejétõl vehetõ igénybe. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke június elején azt mondta: A fix árfolyamra való - fõként informatikai - felkészülés miatt illúzió lenne azt gondolni, hogy augusztus vége vagy szeptember elõtt az árfolyamrögzítésnek megfelelõ havi terhet, azaz a kedvezményes összeget fizethetik az adósok. A bankvezér az otthonteremtõ csomag bejelentése után pedig az [origo]-nak azt nyilatkozta, az árfolyamrögzítést igénylõk száma nagyban függ az aktuális árfolyamból adódó pszichés tényezõtõl. Ez pedig azt jelenti, ha a döntéskor magasban van a svájci frank jegyzése, akkor az adósok könnyebben döntenek majd a lehetõség mellett és választják, a hitelnagyságtól függõen több ezer vagy több tízezer forintos havi könnyítést. Fontos azonban, hogy a segítséggel élõ devizahiteleseknek hosszú távon nem jelent megoldást az árfolyamrögzítés, mert az erõs frank miatt felhalmozódó adósság 2015-tõl terheli majd meg a háztartások pénztárcáját.

Bebesy szerint az eurózónában folyó vita eddig fõleg arról szólt, mekkora szerepet vállaljon a görög mentõcsomagban a magánszektor, elsõsorban bankok és biztosítók. "Az úgynevezett francia javaslat szerint a lejáró görög állampapírok, az adósság harmadát lehetett volna meghosszabbítani és a hitelezõ bankok 5 százalék feletti kamatot kaptak volna akár harminc évre. Nem is jártak volna rosszul a bankok, de ez most borulni látszik és nagyobb veszteséget akarnak ráerõltetni a kötvénytulajdonosokra a mentõcsomag kidolgozói. A magánszektor bevonásáról szóló vita közben viszont odáig jutott a piac, hogy a pánik - eladási hullám - miatt most már mindenki számára jóval drágább a beavatkozás költsége" - tette hozzá Bebesy. "A görög mentõcsomagról szóló vita mellett beléptek a képbe az olaszok és a spanyolok, a piac attól fél, hogy nekik is mentõhitelre lesz szükségük" - mondta a szakember és hozzátette: az eurózóna különbözõ országok megmentésére összeállított kerete a periférián lévõ országok (Görögország, Portugália, Írország) megmentésére elég lett volna, de Spanyolország és Olaszország esetleges bukásának elkerüléséhez kevés lenne.

Barcza szerint az is elképzelhetõ, hogy a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon kialakult eladási hullám hátterében spekulatív alapok állnak, amelyek az eurózóna sérülékeny piacain szeretnének nyerészkedni. "Magyarország szempontjából a legrosszabb, hogy nem tud mit kezdeni a svájci frank erõsödésével. Addig jó, amíg a forint a zlotyval együtt mozog és nem szakad el tõle és a háztartások óriási svájci frankadóssága miatt nem kerül a spekulánsok célkeresztjébe a magyar piac, mert ebben az esetben további forintgyengüléssel és frankerõsödéssel lehetne számolni" - tette hozzá Barcza.

"Ha tovább durvul a helyzet, azaz a spanyol és olasz állampapírok tovább emelkednek akkor az amúgy is óriási, GDP-arányosan 120 százalékos hiánnyal rendelkezõ Olaszország nagyon nehéz helyzetbe kerülhet" - mondta Bebesy és hozzátette: pár hónappal ezelõtt az olasz kötvényhozamok jóval a portugál és görög papírok hozama alatt álltak, ráadásul az olaszok a jelentõs belsõ megtakarítás miatt kedvezõbb helyzetben vannak, de a fokozatosan emelkedõ hozamokat belsõ megtakarításokból sem lehet a végtelenségig fizetni

A megoldást az jelentené Bebesy szerint, hogy az északi országok és Németország segítene a bajba jutott államokon, ám ezt a fajta "transzferuniót" (az északiak fizessen a déli országok helyett) politikailag nagyon nehéz eladni, nehéz ugyanis meggyõzni a választókat, hogy az adójukból más országokat kell megmenteni.

"Elég csak a lisszaboni szerzõdés nehézkes elfogadására gondolni, mennyivel nehezebb lenne, ha pénztárcába vágó kérdésekben kell szavazniuk a választóknak az adott országban,. A választók meggyõzése még akkor is nagyon kemény dió, ha közben látszik, hogy ez a legkevésbé rossz megoldás. Ha nem mentik meg az eurózóna bajba jutott országait és azok esetleg bedõlnek, a pénzügyi szektor összefonódottsága miatt számukra is sokkal rosszabb helyzetet eredményezhet, például még jobban elértéktelenednek az eddig felhalmozott megtakarítások" - tette hozzá Bebesy. Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a svájci frank szárnyalása egyik szakértõ sem akart konkrétumot mondani, Barcza közölte, felelõtlenség lenne megjósolni, mikor ér véget a rossz hangulat. Szerintük amíg nem sikerül olyan megoldást kidolgozni az adósságválság kezelésére, amely a piaci szereplõk szemében is stabil befektetési tereppé változtatná az eurózónát, addig továbbra is sérülékeny maradhat az euró, ezen keresztül a forint is.