A 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet értelmében 2025. január 15-tõl a vállalkozó kivitelezõk kötelesek felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni az általuk vállalt építõipari kivitelezési tevékenység körében okozott – többek között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggõ sérelemdíjak megtérítésére.
A felelõsségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezõvel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is. 
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétel alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendõ összeg felsõ határát. A hazai építõiparban dolgozó legtöbb kivitelezõ a legalacsonyabb sávba fog kerülni: ha elõzõ évi árbevételük nem haladja meg a nettó 100 millió forintot, akkor káreseményenként 20 milliós, míg összesen egy évre maximum 40 millió forintos fedezetû biztosítás megkötésére kötelezi õket a kormányrendelet.
Azok a kivitelezõk, akik a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen idén január 15-ig megkötötték a kötelezõ felelõsségbiztosítást, legkésõbb annak évfordulója elõtt 30 nappal – tehát idén december 15-ig –, írásban mondhatják fel a jelenlegi szerzõdésüket. Ez sokaknak megérheti, mivel több olyan biztosító is van, amelyik például egy 12 millió forintos éves árbevételt elérõ villanyszerelõ esetében több mint 20 százalékkal csökkentette az éves biztosítási díjat.
Az alsó bevételi sávba tartozó egyéni vállalkozók és cégek számára elérhetõ legolcsóbb biztosítás éves díja egyébként – 10 százalékos önrésszel és hûségkedvezménnyel – 47 602 forint. Az új biztosítás megkötése és a régi felmondása az online összehasonlító felületeken egy lépésben történik.
„Azok az ügyfelek, akik hûségkedvezménnyel (úgynevezett tartamengedménnyel) kötötték meg a szerzõdésüket és három évre díjkedvezményt kaptak, idõ elõtt történõ felmondás esetén kénytelenek visszafizetni azt. Érdemes tehát ellenõrizni, hogy a jelenlegi biztosítás tartalmaz-e hûségkedvezményt” – figyelmeztet Békés István, a Pannon-Safe biztosítási alkusz ügyvezetõje.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építõipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt fõnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fõvel mûködõ vállalkozások aránya fél százalék alatt van. Az építõipari cégek jelentõs része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként mûködnek – utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret.
A Pannon-Safe-nél idén kötelezõ felelõsségbiztosítást kötõ kivitelezõk többsége hideg/meleg burkolással, festéssel és üvegezéssel, víz-gáz-fûtés szereléssel, lakó- és nem lakó épület építésével, illetve villanyszereléssel foglalkozik.
A kivitelezõi felelõsségbiztosítás érvényességét folyamatosan ellenõrzõ Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint az építõipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozások közül csaknem 26 ezer még idén szeptember közepén sem rendelkezett a január 15. óta kötelezõ biztosítással.
Ha a vállalkozó nem köt felelõsségbiztosítást, az MKIK intézkedhet. Ez jelentheti a tevékenység felfüggesztését, bírság kiszabását, de szélsõséges esetben a kivitelezõ nyilvántartásból való törlését is.
Azok a kivitelezõk tehát, amelyek figyelmetlenségbõl vagy a szankciók elmaradásában bízva nem kötnek biztosítást, vállalkozásuk mûködését kockáztatják. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges káresemény után a vállalkozót terheli a teljes kártérítési felelõsség.