Szokatlan szerkezû kristályt azonosítottak az orosz Korjak-hegységben. Ilyen kristálytípus a korábbi feltételezések szerint csak laboratóriumban állítható elõ, azonban meglepõ módon kiderült, hogy a természetben is elõfordul. Az anyag azonban nem a Földön keletkezett, hanem a világûrbõl hullott bolygónkra.
Az úgynevezett kvázikristályok eddig csak laboratóriumban léteztek, és nem is várták a szakemberek, hogy a természetben is elõfordulnak. A furcsa anyagokat az izraeli Daniel Schechtman írta le elõször kísérletei alapján, aki tavaly kémiai Nobel-díjat is kapott a felfedezésért. Az ilyen kristályok eltérnek "klasszikus" társaiktól, nem követik a megszokott térbeli szimmetriák szabályait, és eltérõ fizikai és elektromos tulajdonságokat is mutatnak.

A most vizsgált, Kelet-Oroszországban talált kõdarabról elõször 2009-ben publikálta Luca Bindi (University of Florence, Olaszország), hogy a test kvázikristályt tartalmaz. A mintának azóta az izotóp-összetételét is elemezték, és kiderült, hogy az anyagban az oxigénizotópok aránya a szenes kondrit meteoritkban megfigyeltre hasonlít - a test tehát a világûrbõl hullott Földre.
A mintában olyan szilikátok is mutatkoztak, amelyek extrém nagy nyomáson, sokkhatás útján keletkeznek. Utóbbi magas nyomás ütközés során, a világûrben lépett fel, emellett magas hõmérsékletnek is a nyomát viseli az anyag. A többek között alumíniumot, rezet és vasat is tartalmazó 4,5 milliárd éves kristály rámutatott, hogy természetes viszonyok között is keletkezhetnek, illetve fent is maradhatnak ilyen érdekes anyagok.

Mindez azért meglepõ, mivel eddig csak laboratóriumban, szabályozott viszonyok között sikerült ilyen anyagokat "növeszteni". Vákuumkamrában gázhalmazállapotból kicsapódó fématomokkal hoztak létre kvázikristályokat, szabályozott szûk környezeti paraméterek mellett. A furcsa anyagok mesterséges elõállítása nem egyszerû, csak pontosan tervezett kísérletekkel lehetséges jelenleg. Az új megfigyelés azonban arra utal, hogy a világûr vákuumában is létrejöhetnek, és keletkezésükhöz feltehetõleg sokkal változatosabb körülmények között is lehetõség nyílik, mint korábban feltételezték.