Még néhány hétig, 2025. február 15-ig látogatható a Kieselbach Galéria aktuális kiállítása, a Megtalált képek. Ahogyan a cím is mutatja, a tárlaton olyan képeket láthat a nagyközönség, amelyek az elmúlt húsz évben kerültek elõ. Több mint száz ilyen mûalkotás – köztük Aba-Novák Vilmos, Szinyei Merse Pál és Munkácsy Mihály festménye – elevenedik meg a falakon.

A kiállítás – amelyhez azonos címmel egy könyv is készült – az elmúlt két évtizedben elõkerült, magángyûjteményekben lappangó, hazai és külföldi mûkereskedelemben felbukkant festmények bemutatására épül. A legértékesebb, legpompásabb mûvek kiválasztásáért Molnos Péter felelt, aki elképesztõ mennyiségû, nagyjából 60 ezer reprodukciót vizsgált át. A közelmúltban elõkerült alkotások áttekintésében gyûjtõk, galeristák és piaci kereskedõk voltak segítségére.

„Találtunk festményt ágynemûtartóban, padláson, szekrény mögött, ágy alatt. Ez a kincstalálás, felfedezés igazi gyermeki izgalom és öröm. Nem csak az anyagi érték fontos ilyenkor, hanem az, hogy a régmúltból érkezik üzenet, amit az ember elsõként kap meg. Sok izgalmas történet volt, de talán azt a több tíz milliós Perlrott Csaba Vilmos-képet emelném ki, amelyik hamis Rippl-Rónai József-szignóval bukkant fel egy párizsi aukción. Én már akkor is Perlrott mûvének tartottam, de ez csak akkor bizonyosodott be, amikor a mû Magyarországra került, restaurátor lemosta a hamis szignót, és alatta elõbukkant az eredeti, »Perlrott Vilmos« aláírás” – fogalmazott Molnos Péter.

Nagybányai és szolnoki remekmûvek, Párizst megjárt, múzeumi rangú alkotások, kubista és art deco stílusú festmények, pointilista idill, már-már a reneszánszt idézõ csoda – minden van itt, ami szem-szájnak ingere. Az összesen több mint hárommilliárd forint összértékû festményt egytõl egyig magyar magángyûjtemények féltett kincseibõl válogatta a kiállítás kurátora.

Viharos történelmünk miatt megszámlálhatatlan mûalkotás tûnt el, került a határon túlra vagy semmisült meg, így a hazai festészet története tele van fehér foltokkal. Hiába a Megtalált képek, a korabeli katalógusokban látható alkotások zöme máig nem került elõ. Molnos szerint a lappangó festmények felkutatása azonban átalakíthatja az egész magyar festészet történetérõl alkotott képünket.

És hogy miért éppen ezek a képek kerültek ki a galéria falaira? Mert ezeknek a mûveknek annyira kalandos a történetük, hogy még a festmény látványánál is jobban megragadhatja a nézõk (olvasók?) fantáziáját.