A nemzetközi trendeknek is megfelel az új Szent István Egyetem oktatási rendszere - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba megbízott rektor. A vele készült interjúban arról is beszélt, hogy augusztus 1-jével több egyetem integrációjával mûködnek tovább, januárban pedig alapítványi fenntartás alá kerül az intézmény. Hozzátette, az egyetemen egy új, magyar felsõoktatási kísérletet követhetnek majd nyomon, hiszen elõször itt válik teljes mértékben az egyetem részévé a gyakorlati agrárkutató hálózat.

A lap hétfõi számában olvasható cikk felidézi, hogy augusztus 1-jén átmeneti idõszak kezdõdött az új Szent István Egyetem életében, amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Január 1-jétõl újabb változás következik: alapítványi fenntartásba kerül az egyetem.

Gyuricza Csaba a lapnak elmondta, hogy most az Innovációs és Technológiai Minisztérium a fenntartó, de ez az egyetem is illeszkedik abba a folyamatba, amely a felsõoktatási modellváltás részeként egy új, alapítványi fenntartói formára állítja át az intézmények egy részét. A Szent István Egyetemé bonyolultabb folyamat a többihez képest, ezért döntöttek úgy, hogy két lépcsõben végzik el az integrációt: elõször összeáll az új intézmény, elkezdi a munkát még állami fenntartás alatt és az év hátralévõ öt hónapjában fejezik be az integrációt. Január 1-jén áll fel az alapítvány és a fenntartói feladatokat ellátó kuratórium.

"Ráadásul ez egy új, magyar kísérlet: a teljes gyakorlati agrárkutató hálózat is az egyetem részévé válik, vagyis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tizenegy intézete is bekerül az integrációba. Így jön létre január 1-jétõl ez a nagy, agrárfókuszú oktató- és felsõoktatási kutatóegyetem, amely nemcsak a felsõoktatásra, hanem a gyakorlati agrárkutatásra is fókuszálva egy kiterjedt intézményrendszeren belül fog mûködni - fogalmazott a lapnak a megbízott rektor.

Gyuricza Csaba arról is beszélt az interjúban, hogy szeretnék az egyetemet átstrukturálni egy szakmai intézetek alapján felépülõ intézménnyé, amely az erdészeten és az állatorvos-tudományon kívül minden, az agrártudományokhoz kapcsolódó területet magában foglal. "Öt campusunk van, Budapesten, Gödöllõn, Kaposváron, Keszthelyen és Gyöngyösön, de ezek a szakmai intézetek nem a campusok szintjén szervezõdnek, hanem közöttük, és egységes koncepció szerint szervezik az oktatási és a kutatási tevékenységüket. (...) Ez nagyon fontos, mert nem arról van szó, hogy az integráció keretében olyan centralizációt hajtunk végre, amely megszünteti a vidéki bázisokat, hanem éppen ellenkezõleg" - mondta.

Az agrárképzések tartalmát is átalakítják a piac igényei és a nemzetközi trendek alapján úgy, hogy azok vonzóvá váljanak a fiatalok számára. "Ez óriási munka, már elkezdtük, de minden bizonnyal több évig is eltart majd. Csak nagyon alapos elõkészítés után szabad átalakításokat végrehajtani, hiszen ez akár szakok megszüntetésével és új szakok létrehozásával is járhat" - fogalmazott a megbízott rektor.

Idén egyébként az agrár-felsõoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsõfokú képzésekre jelentkezõk száma. A nagy, összehangolt egyetemi-kutatóintézeti hálózati mûködésben is szeretnék ráirányítani az agrárszakmára a fiatalok és a szüleik figyelmét. "Szeretnénk a diákok figyelmét újra az agráriumra terelni, hiszen egy idõtálló, biztos megélhetést, tisztességes egzisztenciát kínáló ágazatról van szó, amely rohamléptekben fejlõdik. Biztosan állítható, hogy hazánkban is egyre nagyobb lesz az igény a jól képzett agrárszakemberekre és ugyanez világszinten is elmondható" - mondta a Világgazdaságnak a megbízott rektor.